Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, a legújabb adóamnesztiát, hivatalos nevén az utólagos adófizetés lehetőségét megnyitó törvény szerint a magánszemélyek a korábban, legkésőbb 2016. június 30-áig megszerzett bizonyos jövedelmeiket kedvező mértékű közterheket leróva legalizálhatják. Szakértők szerint láthatóan az adóparadicsomokban megszerzett jövedelmeket vették ezzel célba. A kedvezményes adó mértéke tíz százalék, amelyhez mindössze az igen alacsony jegybanki alapkamattal azonos mértékű önellenőrzési pótlék társul.
Ha valaki nem jelöl meg szerzési évet, arra az összegre az elévülés legvégső határának megfelelően hatéves időszak pótlékát számítják fel. Arról, hogyan működik ez a gyakorlatban, a Nemzeti Adó- és Vámhivatala nemrégiben kiadott egy állásfoglalást. E szerint az önellenőrzést végzőknek a NAV által kijelölt banknál megnyitott számlára kell befizetni az adófizetés alapjául szolgáló összeget. A hivatal ebből levonja az adót és a pótlékot, erről igazolást ad a magánszemélynek, így a befizetett összeget jogszerűen leadózottnak kell tekinteni.
– Ez a megoldás adótörténeti világszenzáció, hihetetlen, hogy egy bevallással még le nem zárt évet lehet utólag ellenőrizni, ráadásul az eredetinél jóval kedvezőbb terheket vállalva. Az adóamnesztiával ugyanis a jogalkotó a 2016-ban június 30-áig megszerzett, azaz bevallani csak idén, jellemzően május 20-áig kötelező jövedelmek önellenőrzését is engedélyezi – hívta fel a figyelmünket Michnai Attila adószakértő.
A szakember úgy látja, az önellenőrzés az adócsalók kedvelt csodafegyvere, amely mellett azonban kétségtelenül létezik egy fontos, adózókat védő szerepe is. Elmondása szerint naponta esik meg, hogy az adózó a törvények hiányos ismerete következtében, esetleg egy felkészületlen, hanyag könyvelőnek köszönhetően marad el valamely közteher bevallásával, befizetésével. Ilyenkor az önellenőrzés valóban a szolgáltató adóhivatal imázsát erősíti.
Merőben más a helyzet Michnai Attila szerint a mostani adóamnesztiával, amely nyilvánvalóan csupán egy szűk, kivételezett helyzetben levő vagyonos réteg kedvében igyekszik járni. Szerinte offshore céget alapítani, ilyen bankszámlákat vezetni egyáltalán nem a kispályás adótévesztők lehetősége. Az pedig, hogy az úgynevezett egyéb jövedelmek gazdái a rendes, 15 százalékos személyi jövedelemadó (szja) és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) befizetése helyett megússzák a dolgot összesen 10 százalék adóval és a nevetséges önellenőrzési pótlékkal, nem egyéb, mint a becsületes, jogkövető adózók arculcsapása.
Az önellenőrzésről szóló NAV-os közlemény egyébként azért is érdekes, mert Tállai András, a hivatal vezetője vasárnap teljesen más oldalról közelítette meg az önellenőrzés lehetőségét, egy szót sem szólva az adóamnesztia lehetőségéről. Az MTI beszámolója szerint arról beszélt, hogy a NAV 2016-ban ellenőrzés helyett önellenőrzésre buzdította a szabályokat tévesen alkalmazó adózókat. A segítő jellegű ellenőrzés eredményeként 2600 adózó önként rendezte 5,7 milliárd forintnyi kötelezettségét, így mentesült az adóhatósági szankcióktól.
