A lapunk által megkérdezett szakértő nem egyszerűsítené le a kérdéskört a kormányzattal jó viszonyt ápoló üzleti körök esetlegesen külföldön parkoltatott hatalmas vagyontömegére. Karagich István, a Blochamps Capital tanácsadó cég vezetője szerint gyakori jelenség, hogy a hazai projektcégekben offshore vállalkozás lelhető fel tulajdonosként, különböző okok miatt. – Ne felejtsük el, hogy az elmúlt tizenöt évben fél tucat, mérsékelt sikerrel zárt adóamnesztián vagyunk túl. A kormány által felkínált lehetőség valóban kedvező, ám nem hinném, hogy az offshore-tulajdonos vállalkozások tömegesen élnének az új törvénymódosítás lehetőségével. Az üzleti szféra gyakran kockázatkezelési, bizalmi vagy adóoptimalizáló célból hoz létre egy befektetéshez, esetleg tulajdonláshoz offshore céget. A törvény bizonyos esetekre valóban ideális és aktuális legalizáló lehetőség, talán egy speciális befektetői körnek szólhat ez a féléves adómentes cégátírási lehetőség, ám a nemzetközi gyakorlatban a kiszámítható és a hosszú távú együttműködési adómedreket kijelölő megoldások szoktak tudni az állam-üzleti szféra relációban működni – mondta lapunknak Karagich István. Leginkább olyan vállalkozások jöhetnek szóba, amelyek az utóbbi időben tettek szert, akár vitatható módon, nagyobb jövedelemre.
A nemzetgazdasági miniszter adócsomagjában szerepelt a stabilitás megtakarítási számla (smsz) megszüntetése is. A program 2014-es indulása óta 1963 magánszemély élt az állandósított adóamnesztia lehetőségével, és 143,1 milliárd forint landolt a speciális számlákon. Az smsz kontókon átlagosan 73 millió forintot helyeztek el a bűnbánó adócsalók. A konstrukció lényege az volt, hogy ha a programon keresztül valaki öt évig magyar állampapírba fekteti a pénzét, lejárat után adómentesen veheti ki a pénzt. Tavaly júliusban jelentősen lazult a jogszabály, e szerint az a magánszemély, aki legalább ötmillió forintot helyez el, már egy év után tíz százalék adó megfizetése mellett legalizálhatja korábban be nem vallott jövedelmét. Karagich István szerint már a program 2014-es indulásakor borítékolható volt, addig nem fogja a kormány által várt évi százmilliárd forintos eredményt produkálni a konstrukció, amíg csupán a külföldi pénzek élnek a lehetőségével, annak ellenére, hogy más országok hasonló programjaihoz képest is igen kedvező volt a hazai szabályozás. – A végeredmény arról tanúskodik, hogy az smsz-en keresztül az állam adózásfehérítési szándékában csupán a nagyobb összegű és elsősorban külföldön tartott pénzek gazdái voltak a kormányzat partnerei – mondta a szakember. Pedig a szabályok tavaly nyári lazítása olyan kiskaput nyitott Karagich István szerint, amelynek különösen vonzónak kellett volna lennie, s a rendkívül magas áfa jellemezte adókörnyezetben a kiterjedt szürkegazdaságnak kiszámítható menekülőutat kínálhatott volna. A 27 százalékos áfa és az élőmunkát terhelő 50 százalékos magyar adóék mellett logikus lett volna, hogy sok vállalkozó, aki jellemzően inkább zsebbe kéri a munkáért járó összeget, a megtakarítási számlán néhány év után legalizálja. De mégsem ez történt, amelynek a szakember szerint összetett okai vannak. Mindenesetre a Blochamps Capital becslése szerint a szaldó az élő állomány számlanyitásainak száma tekintetében 50-50 százalék a külföldi, illetve hazai arány, míg ugyanez a befizetett összvagyon arányaiban 70-30 százalék körül lehet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!