Jó ideje hallani lehet arról, hogy a kormányzattal jó viszonyt ápoló üzleti körök igen nagy összegeket parkoltatnak külföldön, amit nem tudnak hazahozni. Arról is hallani lehetett, hogy hamarosan megoldást találnak a problémára, és megszületik egy olyan jogszabály, amely ezt lehetővé teszi. Ebbe a képbe illik az az adócsomag, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn nyújtott be a parlamentnek, és kedden már el is fogadta az Országgyűlés. Ennek egyik eleme a külföldi cégek adó- és járulékmentes adása-vétele, amelyre fél évük van az érdekelt vállalkozások tulajdonosainak, strómanjaiknak.
A jogszabály szerint a jogi személy, az egyéb szervezet által kibocsátott részvény vagy más tagi részesedés 2017. január 1. és június 30. között átlátható körülmények között történő megszerzése nem eredményez adó- és más hasonló fizetési kötelezettséget. Magyar székhelyű cég csak akkor vehető adó-, járulék- és illetékmentesen, ha tulajdonosa külföldi cég, amely magyar székhellyel nem rendelkezik, vagy magyar lakcímmel nem rendelkező magánszemély. (A „hazahozott” cégből kivont osztalékot a hazahozatal után már csak a 15 százalék személyi jövedelemadó fogja terhelni, és nem kell utána 27 százalékos járulékot is fizetni – ami offshore-forrású jövedelmek esetén további adóteher lenne.) Érdekesség, hogy a beterjesztő ehhez semmilyen indoklást nem fűzött, így azt sem lehet tudni, hogy a nemzetgazdasági tárca milyen előnyöket vár ettől a megoldástól. Az jól látszik, hogy ha valakinek offshore cége van, vagy olyan magyarországi vállalkozása, amelyben tulajdonosként adóparadicsomban bejegyzett cég szerepel, itt a ragyogó alkalom, hogy olcsón, egyszerűen és gyorsan legalizálja vállalkozását.
Egyre szigorodnak külföldön is a szabályok, és jövőre indul el a pénzügyi számlákkal kapcsolatos adatok automatikus cseréje a nemzeti adóhivatalok között. Szeptembertől a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által forszírozott pénzmosás elleni hatékonyabb fellépés hatására több mint 70 országból érkezhet magyar pénzügyi számlatulajdonosokról információ a hazai hatóságokhoz. Az időzítés tehát ebből a szempontból érthető.
A lapunk által megkérdezett szakértő nem egyszerűsítené le a kérdéskört a kormányzattal jó viszonyt ápoló üzleti körök esetlegesen külföldön parkoltatott hatalmas vagyontömegére. Karagich István, a Blochamps Capital tanácsadó cég vezetője szerint gyakori jelenség, hogy a hazai projektcégekben offshore vállalkozás lelhető fel tulajdonosként, különböző okok miatt. – Ne felejtsük el, hogy az elmúlt tizenöt évben fél tucat, mérsékelt sikerrel zárt adóamnesztián vagyunk túl. A kormány által felkínált lehetőség valóban kedvező, ám nem hinném, hogy az offshore-tulajdonos vállalkozások tömegesen élnének az új törvénymódosítás lehetőségével. Az üzleti szféra gyakran kockázatkezelési, bizalmi vagy adóoptimalizáló célból hoz létre egy befektetéshez, esetleg tulajdonláshoz offshore céget. A törvény bizonyos esetekre valóban ideális és aktuális legalizáló lehetőség, talán egy speciális befektetői körnek szólhat ez a féléves adómentes cégátírási lehetőség, ám a nemzetközi gyakorlatban a kiszámítható és a hosszú távú együttműködési adómedreket kijelölő megoldások szoktak tudni az állam-üzleti szféra relációban működni – mondta lapunknak Karagich István. Leginkább olyan vállalkozások jöhetnek szóba, amelyek az utóbbi időben tettek szert, akár vitatható módon, nagyobb jövedelemre.
A nemzetgazdasági miniszter adócsomagjában szerepelt a stabilitás megtakarítási számla (smsz) megszüntetése is. A program 2014-es indulása óta 1963 magánszemély élt az állandósított adóamnesztia lehetőségével, és 143,1 milliárd forint landolt a speciális számlákon. Az smsz kontókon átlagosan 73 millió forintot helyeztek el a bűnbánó adócsalók. A konstrukció lényege az volt, hogy ha a programon keresztül valaki öt évig magyar állampapírba fekteti a pénzét, lejárat után adómentesen veheti ki a pénzt. Tavaly júliusban jelentősen lazult a jogszabály, e szerint az a magánszemély, aki legalább ötmillió forintot helyez el, már egy év után tíz százalék adó megfizetése mellett legalizálhatja korábban be nem vallott jövedelmét. Karagich István szerint már a program 2014-es indulásakor borítékolható volt, addig nem fogja a kormány által várt évi százmilliárd forintos eredményt produkálni a konstrukció, amíg csupán a külföldi pénzek élnek a lehetőségével, annak ellenére, hogy más országok hasonló programjaihoz képest is igen kedvező volt a hazai szabályozás. – A végeredmény arról tanúskodik, hogy az smsz-en keresztül az állam adózásfehérítési szándékában csupán a nagyobb összegű és elsősorban külföldön tartott pénzek gazdái voltak a kormányzat partnerei – mondta a szakember. Pedig a szabályok tavaly nyári lazítása olyan kiskaput nyitott Karagich István szerint, amelynek különösen vonzónak kellett volna lennie, s a rendkívül magas áfa jellemezte adókörnyezetben a kiterjedt szürkegazdaságnak kiszámítható menekülőutat kínálhatott volna. A 27 százalékos áfa és az élőmunkát terhelő 50 százalékos magyar adóék mellett logikus lett volna, hogy sok vállalkozó, aki jellemzően inkább zsebbe kéri a munkáért járó összeget, a megtakarítási számlán néhány év után legalizálja. De mégsem ez történt, amelynek a szakember szerint összetett okai vannak. Mindenesetre a Blochamps Capital becslése szerint a szaldó az élő állomány számlanyitásainak száma tekintetében 50-50 százalék a külföldi, illetve hazai arány, míg ugyanez a befizetett összvagyon arányaiban 70-30 százalék körül lehet.
