A szakember elmondta: az uniós migrációs paktum egyik leglényegesebb rendelkezése a migránsok kvóták szerinti elosztása, azaz, ha ismeretlen személyazonosságú bevándorlók érkeznek, akkor szét kell őket osztani az EU tagállamai között. A tagállamok pénzzel megválthatják a befogadást, ha nincs válsághelyzet, erről viszont az Európai Bizottság dönt.
Hozzátette, hogy Lengyelország – Magyarországhoz hasonlóan – sok menekültet fogadott be Ukrajnából, külső határainak védelmére pedig uniós támogatást kapott. A lengyel elnök kiemelte, hogy a külső határok védelmére kell helyezni a hangsúlyt. Ám ez Magyarországra nem vonatkozik – folytatta –, hiszen Magyarország saját forrásból évek óta eredményesen védi Európa külső határait, de ezért nem támogatást, hanem politikai támadásokat és pénzbüntetést kap.
Azonban Európa-szerte változások kezdődtek – mutatott rá Bakondi György, jelezve: Hollandia Ugandába szállítaná az illegális bevándorlókat, Olaszország Albániába, Nagy-Britannia Afrikába.
Kiemelte: a 2015-ben kormányon lévő balliberális erők által kialakított rendszer recseg-ropog, a nemzetállamok kezdik felismerni ennek negatív hatásait és számukra is hátrányos politikai következményeit, például a választásokon. Ezért a nemzetállamok szintjén már mutatkoznak a migrációs paktumtól eltérő megközelítések, Csehországban a Babis-kormány megalakulásával pedig egy újabb szövetséges jelent meg – közölte a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója.
