Bakondi György emlékeztetett: tíz évvel ezelőtt a politikai nyilatkozatok a befogadás fontosságáról, a migránsok magas képzettségéről és a vegyes társadalom támogatásáról szóltak, mára azonban a szervezett bűnözés révén érkező évi mintegy egymillió illegális bevándorló jelentős változásokat okozott elsősorban a lakosság szemléletében, írja az MTI.
A Európai Unió szintjén továbbra is jó megoldásnak tartják a migrációs paktumot, vagyis azt, hogy az érkezőket be kell fogadni és szét kell osztani a tagállamok között, de az unión belüli kisebb csoportok, először csak szuverén országok, aztán most már a szuverén országok csoportjai – Magyarországhoz hasonlóan – ettől eltérő álláspontot képviselnek, jelenleg éppen a kitoloncolásokkal kapcsolatban – jelezte a főtanácsadó.
Bakondi György: Gond a visszaküldés
Kifejtette: a migránsok ismeretlen személyazonossággal jönnek, és nincsenek náluk okmányok, emiatt a kiutasítási eljárás során nehezen vagy egyáltalán nem lehet megállapítani, jogosultak-e a politikai menedékjogra az Európai Unióban. A probléma akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy erre az adott személy nem jogosult, és vissza kellene küldeni oda, ahonnan jött – ismertette, hozzátéve, ennek folyamata a bürokrácia miatt egyébként is lassú és körülményes, de a kiutasítás foganatosítása során is sok jogi akadály merülhet fel.
Rámutatott: ezzel közbiztonsági szempontból egy korábban nem tapasztalt veszélyhelyzet keletkezik, a menekültstátussal nem rendelkező emberek ellátásra nem jogosultak, dolgozni nem tudnak, mert illegálisan tartózkodnak az unióban, ezért bűnbandákhoz csapódnak, és esélyük sincs arra, hogy hasznos tagjai legyenek a társadalomnak, ami feszültségeket okoz a lakosság körében is.
Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta: a nemzetállami politikai vezetők ezeket a feszültségpontokat jól érzékelik, és próbálnak rá megoldásokat találni.
Hozzátette: 2015-ben még elképzelhetetlen lett volna, hogy erről a témáról polémia kezdődjön vagy politikai nyilatkozatokat fogalmazzanak meg, de a kitoloncolások Európa több országában tovább súlyosbítják az amúgy is nehezen kezelhető közbiztonsági helyzetet, ideértve a nők elleni támadásokat, a szervezett bűnözést, a no-go zónákat, akár fegyveres támadásokat, robbantásokat vagy a merényleteket.
Ezért van az, hogy a tagállamok próbálnak önállóan, illetve az unión belül kisebb csoportokat létrehozva erőfeszítéseket tenni a lakosság érdekeinek védelme érdekében – mondta el Bakondi György.
