Magyarország alig ismert tengerszeme, ami mélyebb, mint az Észak-Adria

Rudabánya, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye festői vidékén fekvő kisváros elsősorban a múltban folytatott vas, réz- és kisebb részt ezüstbányászata miatt vált ismertté, ám ugyancsak a település nevéhez kötődik egy világviszonylatban is jelentős őslénytani felfedezés; 1965-ben ugyanis az egykori vasbánya területén találták meg „Rudi”, a tízmillió éves miocén időszaki emberszabású főemlős, a Rudapithecus hungaricus fosszilis maradványait. Az előzőekkel szemben viszont már kevéssé ismert, hogy ugyancsak itt található Magyarország legmélyebb állóvize, a Rudabányai-tó, amelynek maximális mélysége már-már a tengerek világát idézi.

Magyarország egyik legkülönlegesebb és legmélyebb tava Rudabánya közelében található Fotó: Josvafo-ofalu.hu

Magyarország természetes állóvizeit a szabálytalan partvonalú és rendkívül sekély sztyeppei-síkvidéki tavak jellemzik, amelyeknek -a vízfelületük kiterjedésétől függetlenül- jellemzően alig 1-2 méteres az átlagos mélységük. A bányaművelés során keletkezett mesterséges eredetű állóvizeinknél már más a helyzet; a bányatavak mélysége ugyanis rendre jóval meghaladja a természetes síkvidéki tavak mélységét.

Magyarország legmélyebb állóvize a Rudabányai-tó  Fotó: Wikimedia Commons/Oprienko

Magyarország legmélyebb állóvize a vasércbányászatnak köszönhette megszületését

Rudabányától északkeletre, Felsőtelkes község közelében az egykori Vilmos és az Andrássy II fejtések találkozásánál keletkezett Magyarország legmélyebb állóvize a Rudabányai-tó, vagy másik nevén a Rudabányai tengerszem. A több ezer éve lakott település környékén a rézkorban kezdték e történelmi korszaknak nevet adó színesfém kitermelését, az ókorban a kelták pedig a vasércet bányászták ugyanitt. A korai középkorban az akkor már évezredes múltra visszanyúló bányászati hagyományt a térségben letelepedett szlávok folytatták tovább; 

a település neve is a szlávoktól származik, akiknek nyelvén a „ruda” vasércet, illetve vasas földet jelentett.

Rudabánya már több ezer éve a rézkorban is lakott településnek számított  Fotó: Wikimedia Commons

 Az Anjou-korban, a 14. században Rudabánya réz és ezüstkitermelése annyira jelentőssé vált, hogy a század végén már a hét magyar bányaváros egyikeként említik az oklevelek a települést. Több évszázad elteltével a 19. század végén a vasérc modern nagyüzemi kitermelési technológiájának köszönhetően virradt fel Rudabánya második fénykora, és a Rudabányai-tó is ennek köszönheti megszületését. Az 1880-ban elkezdett nagyipari vasérckitermelés egyre jobban mélyülő vágatokat alakított ki a térszínen. 

Anjou Károly Róbert, illetve az Anjou-dinasztia idején Rudabánya az ország egyik legfontosabb réz és ezüst lelőhelye volt  Fotó: MTI/Marjai János

Noha az 1950-es évek elején a Rákosi-diktatúra az irreális nehézipar-fejlesztés, a „vas és acél országának” meghirdetése jegyében tovább erőltette a már kimerülőben lévő telepek kiaknázását, ám a kitermelés egyre nagyobb ráfizetést eredményezett, 

ezért 1985-ben végleg bezárták a rudabányai vasércfejtést. 

A 19. század végén kialakított igen mély Vilmos és az Andrássy II fejtés találkozásánál két karsztos medrű tavacska összeolvadásával jött létre a Rudabányai tengerszem. Miután a vasércbányát bezárták és megszűnt a talajvíz folyamatos kiszivattyúzása, a vízszint is gyors emelkedésnek indult. Az új tavat a karsztos alapkőzet beszakadásai is tovább mélyítették.

Pontosan nem tudni, hány méter a legmélyebb pontja, de vetekszik az Észak-Adriával

A bányaműveléssel felhagyott egykori külszíni fejtést rövid időn belül ismét birtokába vette a természet, ami miatt a magas karsztos sziklafalakkal és ligeterdőkkel övezett tó természetes eredetű állóvíz képét mutatja. A hosszúkás és szabálytalan formájú tómeder 580 méter hosszú, szélessége pedig 190 és 60 méter között ingadozik, ám ami igazán figyelmet érdemel, az a mélysége. Kiterjedését tekintve ugyan a Rudabányai-tó a kisebb állóvizeink közé tartozik, ám ami a mélységviszonyait illeti, messze kiemelkedik a hazai tavainkhoz viszonyított „szédítő” mélységeivel. 

Kis területéhez viszonyítva a Rudabányai-tó roppant mélységekkel rendelkezik   Fotó: Flickr

Talán furcsán hangzik, de senki sem tudja, hogy egész pontosan mennyi lehet a bányató legnagyobb mélysége, a többszörös beomlások miatt. 

Noha a tengerszem hívogatóan türkizkék színe és a tengeréhez hasonló átlátszósága miatt sokakat csábíthatna fürdőzésre, ám ez életveszélyes és szigorúan tilos is. Búvárok külön engedéllyel viszont már több alkalommal végeztek itt úgynevezett technikai merüléseket, hogy alaposabban felderítsék a Rudabányai-tó mélységi mederviszonyait.

A technikai búvárok az extrém mélységekbe speciális gázkeverékeket használva merülnek le  Fotó: Blue Grotto Dive Resort

A minősített légzőkészülékes búvárok sűrített levegővel legfeljebb 40 méter mélyre merülhetnek, mivel e mélységhatár alatt levegőt belélegezve jelentősen megnő az akár halállal is végződhető dekompressziós megbetegedés kockázata, 56 métertől pedig az oxigén parciális nyomása éri el azt a kritikus szintet, ami oxigénmérgezést okozhat. Éppen ezért a 40 méternél mélyebbre történő úgynevezett technikai merüléseknél a légköri levegő 21% oxigén és 78 % nitrogén tartalmát speciális keveréssel megváltoztatják, hogy lecsökkentsék a dekompressziós megbetegedésért elsősorban felelős nitrogén arányát a gázkeverékben. A technikai merülésekhez többfajta, az adott mélységhatárhoz igazított és egyéni értékek szerint kiszámított, illetve kikevert légzőgázkeveréket visznek magukkal a technikai búvárok, ez a magyarázata, hogy több palackkal merülnek.

A jelenlegi ismereteink szerint a Rudabányai-tó legmélyebb részei megközelítik a 60 méteres mélységet. 

A Bányakapitányság adatai szerint azonban az egykori 4,5 szint -ami a jelenlegi tó vízszintje alatt van-, tovább folytatódott lefelé, így ennek megfelelően 70-75 méter mélyen lehetett a bányató legmélyebb pontja. A bányaművelés megszüntetése óta ez a helyzet azonban sokat változhatott az omlások és a suvadások miatt. A Mantások Búvárklub tagjai egyik 2015-ben végrehajtott merülésük során 54 méterre jutottak le, megjegyezve, több kutatómerülés birtokában sincs fogalmuk arról hogy, hol és mekkora lehet a titokzatos tavacska legnagyobb mélysége.

Nincs pontosan felderítve, hogy mekkora lehet a Rudabányai-tó legnagyobb mélysége  Fotó: Trechunt.com

 Az Adriai-tenger északi medre, az Isztriai-félsziget nyugati partjaitól a szemben fekvő olasz partvidékig átlagosan 40-50 méter mély, vagyis a Rudabányai-tó legnagyobb mélységei vetekszenek e tengerrész mélységeivel.

Nem csak mély, hanem sós és rendkívül hideg is

A Rudabányai-tó sziklás mederaljzata miatt e víztömeg átlátszósága sokkal inkább emlékeztet a tengerére, mintsem a síkvidéki löszös aljzatú sekély tavaink zavaros vizére, amelyekben az állandóan lebegő nagy mennyiségű hordalék miatt gyakran csak alig 50 cm a maximális látótávolság. A keskeny, de rendkívül mély Rudabányai-tóban jóformán nincsenek vertikális feláramlások, ami miatt a tó vize erősen kereszt-rétegzett és markáns hőváltó rétegek (termoklin) váltják egymást. Nyári időben, amikor a felszíni vízréteg akár +24 Celsius fokra is felmelegedhet, 20 méter alatt -egészen a tó legmélyebb pontjáig-, már dermesztően hideg, alig +6 Celsius fokos a víz. 

A tó vize rendkívül hideg a nagyobb mélységekben   Fotó: Trekhunt.com

Ennek a termoklin alatti víztömegnek télen-nyáron egységes a hőmérséklete. Az igen tiszta ám tápanyagban szegény víznek nincs jelentős faunája, ami a víz sajátos ásványi-anyag összetételével is összefüggésbe hozható. 

A Rudabányai-tó vízében rendkívül magas a szulfát-ionok aránya, ez, és a víz kiugróan nagy sótartalma miatt a tengerszem egyedinek számít a hazai állóvizeink között. 

A meredek sziklás part, továbbá a nagy hőmérséklet-különbségű vízrétegek miatt a tóban életveszélyes és tilos a fürdőzés. 

A tóba benyúló kis félsziget népszerű kilátópont  Fotó: Trekhunt.com

A tengerszem jelenleg magántulajdonú területen fekszik, de a Rudabányai Múzeumban történt előzetes bejelentkezés alapján szabadon látogatható a rendkívül szép környezetben fekvő és különleges látványt nyújtó, magyar viszonylatban páratlannak tekinthető tó. A tópartot övező meredek karsztszikla falakon különféle cserjék telepedtek meg, a tavat körülölelő dombokat pedig vegyes lombozatú fenyő-, nyír- és akácligetek ékesítik. A tó víztükrébe benyúló kis félszigetre be lehet menni; itt található a tengerszem egyik legnépszerűbb kilátópontja. Az Aggteleki Nemzeti Park területéhez tartozó Rudabányai-tó közvetlen közelében több látványosság is akad, ezek közül az egyik különlegesség a „Majomsziget”, vagyis a Rudapithecus Látványtár. 

A Rudapithecus hungaricus tudományos rekonstrukciója  Fotó: Deskgram

Az eredeti lelőhelyen felépített kiállítás mutatja be az 1965-ben itt megtalált 10 millió éves főemlős, az ember és a mai emberszabású majmok közös ősének a leleteit az itt feltárt egyéb ősmaradványokkal együtt.

A Rudabányai-tó:

• két kis karsztos tó egybeolvadásával létrejött bányató,
• ami Magyarország legmélyebb állóvizének számít,
• és aminek egyedi módon különösen magas a szulfát-ion aránya, valamint a sótartalma.