Eddig zökkenőmentesen zajlik a roamingdíj eltörlése utáni időszak, de az első gondok hamarosan megjelenhetnek – jelentette be Karl Károly, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hírközlés-felügyeleti főosztályvezetője a hatóság csütörtöki sajtóreggelijén. A barangolási díjakat június 15-e óta nem kell fizetni az EU-ban, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában, továbbá Andorrában, a méltányos használati feltételek áthágása esetén azonban igen.
A rendelkezés csak az időszakos használatra vonatkozik, a szolgáltató figyeli az ügyfél adathasználatát: túlzó mértékű külföldi használat esetén többletdíjat is felszámolhat, ami a korábbi roamingdíjjal nagyjából megegyező összeg. Most október közepén jár le az első négy hónapos megfigyelési időszak, ezt felszólítás követheti, majd ha a felhasználó nem változtat a szokásain, a felszólítás napjától a szolgáltató felszámolhatja a többletdíjat.
A nagyobb adatcsomagokhoz – például korlátlan mobilnetnél – az eredeti csomagnál kisebb barangolási keretet határoznak meg a szolgáltatók, ezt is át lehet lépni, ami pluszdíjakkal járhat. Alternatív roamingcsomagok is léteznek, ezeknek is más díjaik vannak. Egyelőre nem nagyon vannak panaszok, ami érkezett, az mind a felsorolt kivételekkel kapcsolatban érkeztek. Ugyanakkor arra számítanak, hogy a négy hónapos adatforgalom-megfigyelési időszak lejártával nagyobb számban érkeznek majd panaszok az NMHH-hoz.
Karas Monika, a hatóság elnöke arról beszélt, hogy Norvégia és Hollandia után Magyarországon a harmadik leggyorsabb a mobilnet a világon, az ország 4G-lefedettsége pedig már 83,6 százalékos. Mint mondta, a magyar vezetékes világháló a tizenegyedik leggyorsabb a világon. Elárulta azt is, úgy fest, megvalósítható az a terv, hogy 2018 végére minden magyar háztartásba nagy sebességű internet jusson el.
Ma a negyven évnél fiatalabb mobil-előfizetők nyolcvan százaléka okostelefont használ – mondta Karl Károly, az NMHH Hírközlésfelügyeleti Főosztályának vezetője. Sokan vannak tehát kitéve nagy veszélynek, hiszen rengeteg, nyereményjátékokról, álvírusirtókról szóló hirdetés pattan fel okostelefonos netezés közben. Ezek formálisan teljesítik a fogyasztóvédelmi szabályokat, de valójában előfizetéses tartalomszolgáltatások, nem vírusirtók vagy nyereményjátékok, ráadásul emelt díjas áron. Sokféle módszer van, csalásnak számítanak az efféle lehúzások. „Legyünk felnőttek, gondoljuk át, miért akarna valaki ránk erőltetni egy vadonatúj iPhone 7-et” – mondta Karl Károly.
Az NMHH intézkedett az ügyben, három problémás emelt díjas számot felfüggesztettek, ezeken tizenegy tartalomszolgáltatás működött. Tájékoztató kampányt is indítottak, ebből öt pontban lehet megtudni, hogyan lehet elkerülni az efféle átveréseket, illetve öt pontban azt is, hogy mit lehet tenni, ha baj van.
Kérdésre válaszolva a főosztályvezető elárulta, milliárdos piacot jelentenek az emelt díjas telefonszámok, annak ellenére hogy elavult fizetési eszközről van szó.
Karl Károly lapunk kérdésére közölte, hogy a nyári kötelező feltöltőkártyás adategyeztetés során négymillió előfizetésből hétszázezer nem esett át ezen, így felfüggesztették őket. A szolgáltatók azonban az NMHH által szabott határidőn túl egy végső határidőt is adtak, így előfordulhat, hogy a hétszázezres szám csökken majd.
Mindezek előzménye, hogy tavaly novemberben kiderült, egy hajléktalan nevére terroristák kétszázezer feltöltőkártyát vásároltak Magyarországon – az ügyről akkor itt írtunk bővebben. Ennek megfelelően egyéni ügyfeleknek maximum tíz, üzleti ügyfeleknek maximum ötven feltöltőkártyájuk lehet a jövőben.
