Januártól a jegybank felügyeli az energia- és szén-dioxid-kvótát is

A befektetési szolgáltatókat is ellenőrzi jövő évtől az MNB, a nagyon rizikósnak talált tőkepiaci termékeket be is tilthatja.

Januártól a befektetési szolgáltatóknak minden költséget be kell mutatni az ügyfélnek szerződéskötéskor, a Magyar Nemzeti Bank engedélye kell a határidős energia- vagy szén-dioxid-kvótával való kereskedéshez is. Befektetővédelmi aggályok esetén a jegybank akár egyes különösen kockázatosnak ítélt tőkepiaci termékek forgalmazását is megtilthatja – nyilatkozta Szeniczey Gergő, az intézmény ügyvezető igazgatója az MTI-nek.

Szeniczey emlékeztetett arra, hogy a befektetők védelmét növelő új, egységes európai uniós szabályrendszer (MiFID II. irányelv és MiFIR rendelet) 2018. január 3-án lép életbe. A befektetők védelmét szolgálja egyebek mellett a tőkepiaci konstrukciók átláthatóságának növelése és az új, innovatív technológiák szabályozása – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.

A befektetési tanácsadási, portfóliókezelési szerződések megkötése előtt a szolgáltatóknak, közvetítőknek ezentúl nemcsak az ügyfelek kockázati ismereteit kell azonosítaniuk és bemutatniuk a kínált termék addigi (hozam)teljesítményét, de testreszabottan ismertetniük kell az ügyfélköltségeit is. A szolgáltatók például kötelesek bemutatni, hogy mennyi jutalékot kapnak az általuk forgalmazott egyes alapokért az adott alapkezelőtől. Szeniczey Gergő hangsúlyozta: ezentúl csak az ügyfélnek nyújtott szolgáltatásért járó díj számítható fel az ügyfélnek, más, a piaci szereplők közti egyéb juttatás nem.

Az átláthatósággal az ügyfelek számára feltárhatóvá válik, ha egy forgalmazó főképp azokat a termékeket kínálja a befektetőknek, amelyekért ő magasabb jutalékokat kapna. Sőt, a befektetési szolgáltatóknak szabályozott belső folyamataik révén már a termékfejlesztéskor gondoskodniuk kell arról, hogy a lakossági vagy intézményi ügyfélpiac igényeinek, kockázatainak, elérési csatornáinak megfelelő konstrukciókat alakítsanak ki – tette hozzá.

Elkülönítik a független és a nem független befektetési tanácsadást. Előbbinél a tanácsadó az ügyfél megbízásából ajánl – a piacon elérhető minél szélesebb körből – tőkepiaci termékeket a befektetőnek, és tevékenységéért kizárólag tőle, és nem a befektetési szolgáltatóktól kaphat díjazást.

Az önkormányzati ügyfeleknek a MiFID II. nyomán az eddiginél több információt kell adni előzetesen a – sokszor összetett, bonyolult – befektetési termékekről. Ugyanis ezek az ügyfelek a pénzügyi válság alatt többször nem megfelelően ítélték meg a kockázatokat – mutatott rá a jegybanki vezető.

A MiFID II. új termékintervenciós szabályokat vezet be, amelyek kibővítik az MNB felügyeleti eszközeit. Ezek révén a jegybank megtilthatja, illetve korlátozhatja egyes pénzügyi termékek forgalmazását. Az eszköz – egyebek között – akkor alkalmazható, ha komoly befektetővédelmi aggályok merülnek fel, vagy ha magyar és uniós szabályozás nem kezeli a veszélyeket. A tiltás addig marad érvényben míg e kockázatok fennállnak. A központi bank jelenleg is vizsgálja, hogy melyek azok a kockázatos termékek, amelyekkel szemben a jövőben szükséges a felügyeleti fellépés.

A MiFID II. az átláthatóságot azzal is segíti, hogy az eddig nem szabályozott kereskedési helyszíneket szabályozza – hangsúlyozta Szeniczey Gergő. A tőzsdék és alternatív kereskedési platformok (MTF) mellett így létrejöhetnek a szervezett kereskedési rendszerek (OTF) is, például a származtatott termékekhez kapcsolódó vételi és eladási ajánlatok összehozatalára. Szintén az átláthatóságot segíti, hogy a befektetési vállalkozásoknak jövőre az eddigieknél részletesebb adatokat kell közzétenniük a kereskedés előtti és utáni adatokról is.

Januártól bővül az MNB felügyelete alá tartozó, a befektetési szolgáltatásnyújtás körébe sorolandó pénzügyi eszközök száma is. Ilyenek például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei. Úgy tűnik, már Magyarországon is van konkrét intézményi érdeklődés az ezekkel való kereskedésre – tette hozzá az ügyvezető igazgató. Már megszerezte a jegybank alapítási engedélyét a Hudex Energiatőzsde Zrt., amely 2018-tól derivatív energia- és földgáztőzsdét kíván működtetni itthon.

Az új szabályok óriási változást jelentenek a befektetési piacon – összegezte Szeniczey. Az MNB ezért a piaci szereplők felkészülésének irányait, készültségi fokát és működési kockázatait felmérve célirányos válaszokkal, szakmai konzultációkkal, iránymutatásokkal segíti az új szabályozási rezsimre való felkészülést.

A jegybank a honlapján található kérdések-válaszok gyűjteményével témakörönként segíti válaszaival a befektetőket és a piaci szereplőket az átállásban és így a jogkövető magatartás kialakításában. A szolgáltatóknak viszont azzal is számolniuk kell, hogy a Magyar Nemzeti Bank jövő év elejétől határozottan élni fog a MiFID II. rezsim adta új felügyelési lehetőségekkel – húzta alá az intézményvezető.