A kormányfő ipartörténeti jelentőségűnek nevezte az üzemátadást, amely szerinte egy új kezdetet jelöl az élelmiszeriparban, hiszen a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb élelmiszeripari beruházása valósult meg Tiszapüspökiben. Az Eximbank becsléseire hivatkozva megjegyezte: az üzem tevékenysége 185 milliárd forinttal növeli a GDP-t – írja az MTI.
A miniszterelnök beszédében azt is megköszönte a Kall Ingredients Kft.-nek, hogy „egy ilyen remek eseménnyel ünnepelhetjük az uniós cukorkvóta kimúlását”. „Reméljük, másfajta kvóták is hamarosan követik a példáját” – tette hozzá.
A cukorkvótáról azt mondta: az Magyarországra nézve katasztrofális volt, „ennek köszönhettük, hogy a rendszerváltás idején még meglévő 12 cukorgyárunkból végül csak egyetlen maradt meg”. Úgy fogalmazott: ezeket az üzemeket sem két világháború, sem a nagy gazdasági világválság, sem a szocialista tervgazdaság nem tudta tönkretenni, de „elvitte a rendszerváltás, az uniós csatlakozás meg a cukorkvóta”. A magyar cukoripar megszűnésének szerinte az volt „az egyik nagyon is prózai oka”, hogy egyik gyár sem volt végül magyar kézben. Ennek tanulsága, hogy „erős nemzeti ipar nélkül mindig kiszolgáltatottak leszünk” – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarországon ma 217 ezren élnek mezőgazdaságból, ami azt mutatja: 6 év alatt 25 százalékkal nőtt az ágazatban dolgozók száma.
Kitért a kukoricatermelésre – miután a Kall Ingredients kukoricából kivont keményítő bontásával állítja elő az izocukrot, amely egy folyékony állagú, édes ízű, színtelen szirup –, úgy értékelve, hogy a tiszapüspöki gyár megnyitása azt is kifejezi: Magyarország teljes jogú résztvevőként száll be a világ kukoricaversenyébe.
Kijelentette: ma Magyarországon „gyárakat építő gazdaságpolitika” működik. Január 1. óta a mostanival együtt 29 üzemet adtak át – ami mutatja, „Magyarország végre kezdi összeszedni magát” –, az elmúlt 10 hónapban megvalósult hazai és külföldi beruházások mértéke meghaladta a 450 milliárd forintot, amelyhez a kormány 40 milliárd forint támogatást nyújtott, az új létesítmények révén pedig az elmúlt 10 hónapban 4606 munkahely jött létre – sorolta az adatokat a miniszterelnök. Megjegyezte: Magyarország legnagyobb ereje a világszínvonalon teljesítő munkásaiban van.
Orbán Viktor szerint Magyarország ma ismét egy nagy korszak kapujában áll, és reményét fejezte ki, hogy a 2013-tól elindult növekedési pálya legalább olyan sokáig tart majd, mint az ország gazdaságtörténetének aranykorában, a kiegyezés és az első világháború között.
Az üzemindító ünnepségen – amelyen részt vett Varga Mihály nemzetgazdasági és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is – Boldog István, a térség fideszes országgyűlési képviselője szintén úgy fogalmazott: ipartörténeti jelentőségű a mai nap, hiszen a tiszapüspöki üzem a rendszerváltás óta megvalósult legnagyobb, száz százalékban magyar tulajdonú élelmiszeripari beruházás. A gyár a termelés megkezdése után a GDP-hez is jelentősen hozzájárul majd – hangsúlyozta. A politikus a térségről azt mondta: gazdaságilag stabil, biztonságos útra tért, ahol a munkát megfizetik.
Zahola-Pollák Vanda, a Kall Ingredients ügyvezetője arról beszélt, büszke arra, hogy a gyárat a magyar szakértelem hozta létre. Az üzem 68 hektáron épült fel, az építkezés 582 napig tartott, és ennek során összesen 100 ezer tonna betont és 5200 tonna acélt használtak fel – sorolta az adatokat.
Az üzemet Orbán Viktor mellett a tulajdonosok részéről Kárpáti László és Mészáros Lőrinc indította el ünnepélyesen.
A rendezvényen kiosztott sajtóanyag szerint a cég többségi tulajdonosa Kárpáti László, a kisebbségi pedig az R-kord Kft. és az Opus Global Nyrt. A magyar tulajdonú vállalat élelmiszeripari alapanyagokat, cukor- és keményítőtermékeket, magas minőségű gyógyszer- és étkezési alkoholt, valamint takarmány-alapanyagokat állít elő, főleg exportra.
A tiszapüspöki üzem évente 530 ezer tonna GMO-mentes magyar kukoricát dolgoz fel. Ezzel Európa egyik legnagyobb termelőkapacitású gabonafeldolgozója lesz, ahol főként természetes édesítőszereket, izocukrot és egyéb folyékony cukrot állítanak majd elő. A zöldmezős beruházásban felépült gyár hulladék keletkezése nélkül dolgozza fel a gabonát.
Az üzemben csaknem 500 munkahely létesül, és további 750 embert foglalkoztatnak majd közvetetten, az igénybe vett szolgáltatások által – közölték.
A mintegy 45 milliárd forintból megvalósult üzem létrejöttét a kormány 9,2 milliárd forinttal támogatta. Az MKB és az Eximbank 30 milliárd forintos, piaci alapú hitelt nyújtott a fejlesztéshez.
Arról is tájékoztattak a sajtóközleményben, hogy az üzem indulásakor 0,2 százalékkal növeli a magyar GDP-t, és teljesítménye az ipar által megtermelt nemzeti össztermék 0,8 százalékát jelenti. A gyár várható éves árbevétele 55 milliárd forint lesz – tették hozzá.
Korábban egyébként megírtuk: a Kall a cukorgyár terveire úgy kapott 2015 februárjában 35 milliárdos hitelt az MKB Banktól és az Eximbanktól, majd 2017 áprilisában 9,2 milliárdos vissza nem térítendő állami támogatást, hogy a cég korábban nem végzett érdemben üzleti tevékenységet.
