Erdős Norbert emlékeztetett, a tervek szerint már novemberben el kellett volna fogadnia a jelentést az EP szakbizottságának, azonban a rendkívül sok, több mint 480 módosító indítvány késlelteti ezt.
Kiemelte, hogy Magyarország számára kiemelten fontos ez a kérdés, hiszen Spanyolország és Románia után a harmadik legnagyobb mézelőállító ország az EU-ban. A Magyarországon készült méz 75 százaléka az EU piacára kerül, fel kell azonban vennie a versenyt a kontinensen kívülről, például Kínából behozott mézekkel. A kínai méz mintegy 20 százaléka bizonyítottan hamisított, ezért kezdeményezték a mézjelentést – mondta a képviselő.
Közölte, a jelentésben kezdeményezik például, hogy az üvegek címkéjén tüntessék fel pontosan, melyik országból származik a benne lévő méz. Jelenleg ugyanis csak annyi látható, hogy EU-n kívül vagy belül állították elő a terméket, így nem lehet pontosan tudni, honnan származik.
Szeretnék továbbá betiltatni a gyantaszűrés alkalmazását a mézeknél, mivel az lehetővé teszi a mézet szennyező különböző szermaradványok – például antibiotikumok vagy a cukorszirup – „eltüntetését”. Ezt a technikát alkalmazzák például a Kínából behozott hamis mézeknél is – jegyezte meg.
Bross Péter, az Országos Méhészeti Egyesület elnöke arról beszélt, hogy 2002 és 2004 között ki volt tiltva a kínai méz Európából, így százezer tonna hamis méz esett ki a piacról. Ennek köszönhetően jelentős fejlődésnek indult az ágazat, Magyarországon például a 2000-es években körülbelül félmillió méhcsalád volt, mostanra azonban elérte a számuk az 1,2 milliót.
