Emelkedik a magasabb hústartalmú, nem műbélbe töltött, drágább virslik iránti kereslet az év végi ünnepek előtt; az éves virsliforgalomnak átlagosan a 12–15 százalékát értékesítik decemberben az üzletek, de nagyobb a forgalmuk a szalámiknak és egyes füstölt húskészítményeknek is – közölte a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke az MTI-vel.
Éder Tamás kiemelte: bár még nincsenek meg az idei adatok, de az elmúlt években a húskészítmények fogyasztása stabilizálódott. A húskészítmények között a legnagyobb részesedéssel a virsli kategória bír, amelyet a párizsi és a szárazkolbász követ. A virslik esetében folyamatosan nő az előre csomagolt termékek részesedése a csemegepultos virslikhez képest. Utóbbiak aránya ma már csak 20 százalék körül van – tette hozzá.
Felidézte: augusztusban változott a Magyar Élelmiszerkönyv húskészítményekre vonatkozó szabályozása, amelynek hatására néhány termék esetében a kötelező hústartalom növekedése miatt az önköltség és így a fogyasztói ár is növekedett. Az elnök úgy fogalmazott: több terméknél a fogyasztói ár növekedése lényegesen elmaradt az önköltség növekedésétől, ami a gyártók eredménytermelő képességét negatívan befolyásolta.
Ezzel párhuzamosan egyes gyártók nem változtattak a termékek összetételén, inkább átnevezték azokat, így néhány, korábban virslinek, szaláminak, párizsinak nevezett termék „rúd”, „pálcika”, „szelet” és egyéb fantázianéven került a polcokra. Mindezek miatt az idei évi forgalmat az egyes termékkategóriákon belül nehéz összehasonlítani az előző évekkel – magyarázta.
Közlése szerint a hússzövetségnek az Európai Unión (EU) belüli szabad árumozgás miatt megbízható adatai nincsenek a húskészítményimportról. Az élelmiszerkönyv változása befolyásolta a piaci helyzetet, az importtermékek esetében nehezebb a jogszabályi előírásoknak való megfelelés ellenőrzése a belföldön gyártott termékekhez képest. Ezért a magyar gyártók attól tartanak, hogy a szigorú szabályozásnak nem megfelelő, ám olcsóbb importtermékek kerülnek a polcokra olyan neveken, amilyeneket a magyar gyártók nem használhatnak ugyanolyan összetételű termékekre.
Éder Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy virslinek csak az a húskészítmény nevezhető, amelynek a hústartalma 51 százalék felett van, és a mechanikailag szeparált hústartalma legfeljebb 10 százalék.
