A hagyományos játékkaszinók üzemeltetéséhez adott koncessziók és az online kaszinójátékok szervezésére vonatkozó magyar szabályozás nem egyeztethető össze az uniós joggal – írja az MTI az Európai Unió Bírósága szerdai közlése alapján.
Az ügy előzménye, hogy a Sporting Odds brit társaságot a magyar adóhatóság azért bírságolta meg, mert azt állapította meg, hogy a cég online szerencsejáték-szolgáltatásokat nyújtott, azonban nem rendelkezett a magyar jogszabályokban megkövetelt koncesszióval és engedéllyel. A Sporting Odds, miután úgy ítélte meg, hogy az online szerencsejáték szervezésére vonatkozó magyar szabályozás és különösen az online kaszinójátékokra vonatkozó szabályok ellentétesek az uniós joggal, keresetet indított az adóhatóság határozatának felülvizsgálatára.
A bíróság megállapította, hogy hátrányosan megkülönböztető jellegű korlátozásnak minősül, hogy a magyar jog az online kaszinójáték szervezését lehetővé tevő engedély megszerzését kizárólag az ország területén belül lévő játékkaszinót koncesszió alapján üzemeltetők számára tartja fenn. Az uniós bírák véleménye szerint „a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének ilyen radikális korlátozása” nem igazolható a magyar kormány által hivatkozott közrendi és közegészségügyi célokkal, mivel ezen célok kevésbé korlátozó intézkedésekkel is elérhetők lennének.
Ugyanakkor az állami monopólium alá tartozó sportfogadást és a lóversenyfogadást, valamint más szerencsejáték-típusokat, különösen a hagyományos és az online kaszinójátékokat magában foglaló koncessziós szerencsejáték-piac szervezésének magyarországi kettős rendszere összeegyeztethető az uniós joggal – állapította meg az uniós bíróság.
A bíróság emlékeztetett: a magyar jog ugyan engedi a koncessziós szerződések megkötésére a pályázatok kiírását, de még nem írtak ki ilyen pályázatokat Magyarországon. Azon feltétel pedig, amely szerint az úgynevezett „megbízható” szerencsejáték-szervezőnek – akivel az állam a magyar jog értelmében koncessziós pályázat hiányában is köthet koncessziós szerződéseket – legalább tíz éven keresztül kell előzetesen szerencsejáték-szervező tevékenységet folytatnia Magyarországon, eltérő bánásmódnak minősül. A bíróság véleménye szerint e követelmény hátrányosabb helyzetbe hozza a más tagállamokban letelepedett szerencsejáték-szervezőket a belföldi gazdasági szereplőkhöz képest, akik könnyebben teljesíthetik a feltételt.
Ennek ismeretében a hagyományos játékkaszinók üzemeltetésére és az online kaszinójátékok szervezésére vonatkozó magyar szabályozás sem egyeztethető össze a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvével – húzta alá az uniós bíróság.
A mostani ítélet leginkább az öt budapesti kaszinót üzemeltető Andy Vajnát és Szima Gábort érinti hátrányosan: a filmügyi kormánybiztost ráadásul kétszeresen is, mivel az egészen eddig érvényben lévő szabályozás szerint csak az ő cége üzemeltethetett legálisan online kaszinót Magyarországon.
