A tavalyi negyedik negyedévben 6408 lakás készült el, 35,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál és több, mint kétszerese a harmadik negyedévi 2977-nek. A tavaly átadott összes lakás 44,5 százaléka a negyedik negyedévre lett kész.
Budapesten 2761 lakást vettek használatba, 0,6 százalékkal kevesebbet, mint 2016-ban, de az építési engedélyek (és egyszerű bejelentések) száma 56,3 százalékkal emelkedett.
A használatba vett lakások száma 50,7 százalékkal nőtt a megyei jogú városokban, 69,2 százalékkal a többi városban és 64,8 százalékkal a községekben. Az engedélyezett és bejelentett lakásépítések száma a megyei jogú városokban 9,0 százalékkal csökkent, a többi városban 9,2 százalékkal, a községekben 26,6 százalékkal nőtt.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 négyzetméterrel 100 négyzetméterre nőtt.
A lakásépítés változatlanul közel fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között. A budapesti növekedés megtorpanását az értékesítésre és bérbeadásra épített lakások számának 8,6 százalékos csökkenése okozta.
Az építtetők az esetek 36 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 10 százalék, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb. A községekben az esetek háromnegyedében egyszerű bejelentéssel kezdeményezték az új lakások építését.
A lakásépítések tavalyi jelentős bővülésében már látszik a 2016-ban elindított családi otthonteremtési kedvezmény (csok) hatása – ezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta az M1-en pénteken, a KSH adatait értékelve.
Az emelkedő keresetek megteremtették annak lehetőségét, hogy több család jusson új építésű lakáshoz, házhoz, amit a hitelezés bővülése is segített. Jelentősen megnőtt a lakásvásárlásra, lakásépítésre felvett hitelállomány – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.
Varga Mihály kedvezőnek nevezte, hogy 38 ezerre nőtt (több mint 20 százalékkal emelkedett) a kiadott lakásépítési engedélyek száma 2017-ben, mint mondta, így idén is folytatódhat a lakásépítések számának emelkedése.
Ennek ellenére a KSH nem csak jó hírekkel szolgált, egy év alatt több mint negyvenezerrel csökkent Magyarország népessége, ráadásul az előzetes adatok szerint 2017-ben a születések száma 1,6 százalékkal elmaradt a 2016. évitől.
