Másfélszeres áron nem épül meg a kézicsarnok

Eredménytelenül zárult a csepeli pályázat, így nincs saját otthonuk az ifjú sportolóknak.

Nagyon úgy tűnik, hogy Csepel – senki sem tudja, hogy meddig – új kézilabdacsarnok nélkül marad. Ugyanis a helyi diáksport-egyesület és a Csepeli Városfejlesztési és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. által meghirdetett közbeszerzési pályázat eredménytelenül végződött, mivel az egyetlen ajánlattevő – a kiskunhalasi Merkbau Építőipari és Kereskedelmi Kft. – a létesítmény építésére szánt összeg, 500 millió forint helyett 747,9 millió forintért vállalta volna a kivitelezést. Magát a sportlétesítményt a meglévő tornacsarnok mellé szeretnék felhúzni, amelyet taopénzből, valamint az önkormányzat által biztosított 50 millió forintból újítottak fel még tavaly. A mostani, teljesen új kézilabdacsarnokban egyébként nemzetközi mérkőzésekre is alkalmas pályát terveztek, amelyhez 300 fős lelátó, korszerű öltöző és kiszolgálólétesítmények is tartoznának, továbbá egy 60 fős parkoló. Ráadásul multifunkcionalitása miatt egyéb rendezvényeknek is otthont adhatna a létesítmény.

Kalmár Zsolt, a Csepeli Diáksport-egyesület elnöke lapunknak elmondta, a sikertelen tender ellenére nem adják fel az álmaikat, és természetesen mindent megtesznek azért, hogy a kézilabdacsarnok megépülhessen. – Az önkormányzat ebben a projektben az önrész, azaz 30 százaléknyi forrás előteremtésében nyújt támogatást, míg a maradék összeget a társaságiadó-kedvezményből, a taóból szeretnénk megkapni. Itt Csepelen mindenki szeretné, ha ez a csarnok megépülne, hiszen az egyesületünkben több mint kétszázötven gyerek kézilabdázik – árulta el Kalmár Zsolt, és hozzátette, ifjú sportolóik jelenleg – és úgy tűnik, még egy darabig – a csepeli művelődési központ csarnokában végzik az edzéseiket.

Magát az egyesületet még 2010 novemberében alapították, mégpedig azzal a céllal, hogy minél több csepeli gyermeknek biztosítsák a rendszeres sportolás lehetőségét, valamint megismertessék őket a kézilabdával. Nem véletlen, hogy céljaik eléréséhez a szakmai irányítást az olimpiai bronz- és világbajnoki ezüstérmes női kézilabda-válogatott egykori szövetségi kapitánya, Laurencz László kezébe adták.

Mindenesetre Csepel is megpróbálta kihasználni a kormány sport iránti elkötelezettségét. A már említett tornacsarnok és a korábban a Magyar Labdarúgó-szövetség országos pályaépítési programjának keretén belül épített három műfüves pálya mellett 2017 márciusában adták át a 12×24 méteres új műfüves futballpályát a Nagy Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában, amihez az önkormányzat szintén 30 százalékos önerővel járult hozzá. A nyáron további két, 20×40 méteres pályát építettek a Kölcsey Ferenc Általános Iskolában és a Vermes Miklós Általános Iskolában. Ugyanakkor hiába jelentette be tavaly május végén Németh Szilárd, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke, hogy rövidesen elkezdik építeni – megközelítőleg 4–4,5 milliárd forintért – Csepelen a sportág első akadémiáját, amely a kétszeres olimpiai, világ- és Európa-bajnok Kozma István nevét viseli majd, egyelőre ez ügyben egy kapavágás sem történt. Holott az állam az első ütem költségét (2,4 milliárd forint) át is utalta a rezsibiztos által alapított, annak lakására bejegyzett alapítványnak, ám Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke legutóbb azt mondta lapunknak, maximum egy ezrest költhettek el eddig az állami támogatásból.