A GDP-növekedés felülmúlta a várakozásokat

Bár a bruttó hazai termék tavaly negyedik negyedévi, 5,0 százalékos növekedési üteme alaposan felülmúlta az elemzői várakozásokat, az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint a magas növekedési ütem nem fenntartható, a bővülés idén 3,5 százalék körülire lassulhat.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott első becslése szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,8 százalékkal nőtt 2018-ban, a negyedik negyedévben pedig 5,0 százalékos volt a növekedés.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a magyar GDP tavalyi negyedik negyedéves növekedése ismételten jelentősen felülmúlta a 4,5 százalékos piaci várakozást. Az elemzői közösség által várt lassulás nem következett be. A kiskereskedelmi szektor lassulása vélhetően nem jelentette a fogyasztás lassulását. Az ipari adatok megjelenése után a levegőben volt egy pozitív meglepetés, vagyis vélhetően az ipar lesz a másik fő meglepetésfaktor. A mezőgazdaság, valamint az építőipar hozzáadott értéke is dinamikusabban nőhetett, mint azt a termelési adatok jelezték.

A meglepően erős legfrissebb adat ellenére az ING elemzői továbbra is úgy vélik, hogy a magyar gazdaság 2019-ben veszíthet lendületéből, mivel a külső kereslet várható romlását nem lehet figyelmen kívül hagyni. A lassulás mértékét az határozza majd meg, hogy a tavalyihoz mérten alacsonyabb reálbérnövekedés milyen hatással lesz a belső keresletre és az, hogy mennyi nagyberuházás húzódott át idénre. Az ING Bank idei évre vonatkozó 3,6 százalékos növekedési előrejelzését egyértelműen felfelé mutató kockázatok övezik, fűzte hozzá.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában előre bocsátotta, hogy a Takarékbank várakozásainak teljesen megfelelően, de a piaci várakozásokat messze meghaladva nőtt a GDP a tavalyi negyedik negyedévben.

A termelési oldalon az ipari termelés élénkülése ellensúlyozta az építőipar kapacitáskorlátok és magasabb bázis miatti lassulását, míg a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások húzták a növekedést. A felhasználási oldalon a dinamikus bérkiáramlás továbbra is támogatta a fogyasztás növekedését, és folytatódott a beruházási boom. A külkereskedelmi többlet kisebb mértékben csökkent, így kevésbé rontotta a növekedést.

A Takarékbank elemzői idén 4,2 százalékos GDP-növekedésre számítanak. Kissé lassulhat a bérkiáramlás, de a fogyasztás növekedése továbbra is erős támasza marad a növekedésnek, amit már idén is segíthetnek a bejelentett családtámogatások.

A növekedésre a külső környezet meredek romlása jelent kockázatot, azonban az exportkapacitások számottevő növekedése a Takarékbank elemzői szerint ezt részben ellensúlyozhatja.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője azt írta, hogy a tavalyi negyedik negyedéves GDP-adat magasabb lett az Erste Bank elemzői által várt 4,4 százaléknál és az elemzői konszenzusánál is. A termelői oldalon a piaci szolgáltatások növekedéshez való hozzájárulása volt a legerősebb, ez párhuzamba hozható azzal, hogy felhasználói oldalon a háztartások fogyasztása a vártnál jobban alakulhatott, és vélhetően nem mutatott lassulást a harmadik negyedévhez képest. Erős maradhatott a beruházások teljesítménye is, és úgy tűnik, hogy az ipari export hozzájárulása GDP növekedéséhez valamelyest javulhatott a harmadik negyedévvel összehasonlítva.

Ami az idei kilátásokat illeti, Nyeste Orsolya úgy véli, hogy a belső kereslet növekedéshez való hozzájárulása 2019-ben is erős marad. A 2018-ban látott kiemelkedő beruházás-növekedés az idén már lassulhat. Mindemellett komoly bizonytalanságok látszanak az exportkilátások körül, hiszen egy általános globális konjunktúra romlásnak – különösen, ha az leginkább az Eurózónát érinti negatívan – a magyar gazdaság sem tud tartósan ellenállni. Összességében az idei évben is erős maradhat a GDP növekedése és a gazdaság éves szinten 3,6 százalékkal bővülhet 2019-ben várakozásuk szerint.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint nem lehet még pontosan látni, hogy melyik terület mennyivel járult hozzá a fejlődéshez, de az biztos, hogy termelési oldalon a piaci szolgáltatások mellett például az építőipar is jelentős részt vállalt a növekedésből. A felhasználási oldalon pedig a lakossági fogyasztás és a beruházások hajtották a gazdaságot.

A tavalyi kiugró tempó az idén nem tartható, de továbbra is azért lendületes, 3,5 százalék körüli bővüléssel lehet számolni. A napokban bejelentett kormányzati lépések a második félévben már élénkíthetik a gazdaságot. Még kérdés, hogy a nemzetközi lassulást a belső piaci kereslet idén is képes lesz-e kompenzálni – vetette fel az elemző.

A CIB Csoport részéről Jobbágy Sándor által megküldött kommentárban arra hívták fel a figyelmet, hogy a kiigazított mutatók lassulást mutattak a tavalyi negyedik negyedévben, de ez a vártnál jóval visszafogottabb mértékű volt. A tavalyi negyedik negyedév sorrendben a nyolcadik olyan negyedév, amikor legalább 1,0 százalékos volt az előző negyedévhez viszonyított GDP-növekedés. Az egész éves növekedési ütemet tekintve 2004-ben volt utoljára ennél magasabb GDP-adat.

A széles bázisú növekedést erőteljes belső kereslet, a háztartások fogyasztásának további bővülésével is támogathatta, ami mögött a továbbra is erőteljes bérdinamika az egyik kiemelkedő motor. A növekedés hátterében a hazai tényezők mellett az európai konjunktúra szerepe mérsékelt lehetett, különös tekintettel a negyedéves alapon stagnálást mutató német GDP-re. A régiós versenytársak növekedési üteme – a lengyelt kivéve – a negyedik negyedévben jellemzően kisebb volt, mint a magyarországi.

2019-ben érdemi lassulásra számítanak a CIB Bank szakértői is, az előzetes becslések szerint a növekedési ütem több mint 1 százalékponttal, akár 3,5 százalék alá is eshet.