Gazdasági stratégia a felzárkózáshoz

Összeálltak azok a lépések, melyekkel stratégiai szinten igyekszik a kormány biztosítani az ország tartós gazdasági félzárkózását. A cél az, hogy a növekedés a jövőben is bőven meghaladja az uniós átlagot, miközben tovább kell mérsékelni az ország pénzügyi sebezhetőségét. Az utóbbihoz arra is szükség van, hogy belső forrásokra támaszkodva lehessen működtetni az államot. Orbán Viktor miniszterelnök a tegnapi gazdasági évadnyitón jelezte: a magyar cégeknek sokkal aktívabbnak kell lenniük a külpiacokon.

Varga Mihály pénzügyminiszter, Parragh László, az MKIK elnöke, Matolcsy György jegybankelnök Orbán Viktorral a kamara rendezvényén Fotó: Kurucz Árpád

Stratégiai intézkedéseket ismertetett tegnap üzleti vezetők előtt Orbán Viktor kormányfő, Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitó rendezvényén. Több célkitűzést korábban is ismerhetett a nyilvánosság, azonban mára összeállt az a tervezet, amellyel tartós, átlagon felüli növekedés mellett zárkóztatná fel a kormány ­2030-ig az ország gazdaságát.

Orbán Viktor jelezte: a jövőben is megmarad a költségvetési fegyelem, az államháztartási hiány alatta marad az uniós tűréshatárnak, az államadósság tovább mérséklődik, miközben az uniós átlagot legalább két százalékkal meghaladja az éves gazdasági növekedés. A miniszterelnök egyetért azzal a célkitűzéssel, hogy záros időn belül legyen teljes egészében hazai kézben az államadósság. Éppen a 2008-as válság mutatta meg, hogy mekkora biztonsági kockázatot jelent a túl nagy külföldi, különösen devizában jegyzett adósságállomány. Emellett a gazdasági modell pillérje a munkaalapú gazdaság, a családtámogatási rendszer, a teljes foglalkoztatottság és az ipari dimenzióváltás.

A miniszterelnök kiemelte, hogy Magyarországnak egy évtized leforgása alatt az unió első öt országába kell kerülnie, ahol a legjobb élni, üzletelni és dolgozni. Ennek a versenyképességünk javulásában is meg kell mutatkoznia. A napokban bejelentett népesedést segítő intézkedések nyomán kiemelt cél, hogy a mostaninál tartósan magasabb legyen a gyerekszületések száma, miközben a politikai viták ellenére a magyar kormány továbbra is ellenzi a bevándorlást.

Emellett a térség infrastrukturális egységesítésére kell törekedni, például további autópálya-építések útján kell javítani a Kárpát-medence összekötteté­seit. Többek között az élénkebb gazdasági növekedés érdekében a hazai kormányzat támogatja a határ menti vegyes gazdaságokat. Az ország tovább erősíti az energiafüggetlenségét, ezért van szükség a paksi atomerőmű fejlesztésére, a napenergia mértékének növelésére, de változást kell elérni a fosszilis energia elérhetőségében is. Így a Románia által kitermelt gázt is elérhetővé kell tenni.

Varga Mihály pénzügyminiszter, Parragh László, az MKIK elnöke, Matolcsy György jegybankelnök Orbán Viktorral a kamara rendezvényén
Fotó: Kurucz Árpád

Orbán Viktor elmondása szerint a vállalatokra is feladat hárul. Egyrészt megkerülhetetlen feladat az innováció, mivel a rohamosan élénkülő ­piaci versenyben azok a cégek, amelyek ezt a feladatot nem képesek megoldani, szükségszerűen tönkremennek. Azzal együtt, hogy az adósság csökkenése mellett az országnak hitelezővé is kellene válnia, ebből pénzt lehet keresni.

A kormányfő beszélt arról is, hogy szükségünk van a külföldi tőkére és innovációra. Ahogy fogalmazott, az is természetes, hogy ezek a vállalatok kiviszik a működésükből származó profitot. Orbán Viktor szerint erre azonban az a megfelelő válasz, hogy a hazai cégek is kilépjenek és megerősödjenek a külpiacokon, és legalább annyi profitot hozzanak haza, amennyit innét a külföldi cégek elvisznek. A miniszterelnök szerint az egyenleget „legalább döntetlenre” kell kihozni. A Magyar Nemzeti Bank és a kormány viszonyáról pedig azt mondta, a jegybank alkotmányban garantált függetlensége nem azt jelenti, hogy nem dolgoznak össze, az együttműködés hiánya ugyanis a reálgazdaság és a pénzügyi szektor elválását jelentené.