A magyar fiatalok egyértelműen kedvezőnek ítélik meg az új lakások építéséhez adott állami ösztönzőket – áll a Berger Házak és a Pulzus 25–45 évesek körében végzett, ezerfős reprezentatív kutatásából, amely az eddig elérhető otthonteremtési lehetőségekre kérdezett rá. A szóban forgó intézkedések a válaszadók szerint mindent egybevetve növelik az építkezési kedvet. A megkérdezettek 14 százaléka nyilatkozott így, ezzel szemben csupán öt százalék mondta azt, hogy a lépések hatására inkább elment a kedve az építkezéstől.
Különösen a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) örvend nagy népszerűségnek, a megkérdezettek csaknem fele szerint a támogatás növeli az építési kedvet. Egyharmaduk nem tulajdonít különösebb jelentőséget a csoknak, a szkeptikus válaszadók aránya mindössze öt százalék. A kedvezményes lakásáfának a megkérdezettek harmada szerint egyértelműen kedvező hatása van. A válaszadók ötöde azonban attól tart, hogy túl rövid az idő ahhoz, hogy biztosan be lehessen fejezni az építkezést.
A forgalmi adóról érdemes felidézni, hogy a 2018. november 1-jéig építési engedélyt szerző, illetve egyszerű bejelentéssel érintett otthonok esetében 2023 végéig van lehetőség a kedvezményes, ötszázalékos áfával építkezni. A többi építkezés esetén a részteljesítéseknél öt százalék forgalmi adót számítanak fel, viszont a 2019. december 31-ét követően kiállított részszámlákra vagy végszámlára már ismét 27 százalékos áfateher kerül. A saját részre építkezők az áfa-visszaigénylés lehetőségével élhetnek, vagyis az építkezés során szükséges alapanyagokat és munkadíjakat terhelő áfát legfeljebb ötmillió forint erejéig visszakaphatják.
Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök múlt vasárnapi évértékelőjében hétpontos családvédelmi akciótervet jelentett be. Az intézkedések többsége az otthonteremtést segíti: fontos újdonság lesz, hogy a csok mellé felvehető kedvezményes hitelt – két gyerek esetén legfeljebb tíz-, három gyereknél tizenötmillió forintot – július 1-jétől használt ingatlan vásárlásakor is igényelni lehet.