A nyugdíjrendszer stabilitását is garantálja az adók pontos beszedése

Igen hatékony a magyar adóbeszedés — így vélekedett lapunknak a pénzügyminiszter helyettese annak kapcsán, hogy 220 milliárd forinttal több folyt be a legnagyobb köztehertípusokból idén januárban, mint a múlt év első hónapjában. Tállai András szerint a közterhek pontos beérkezése nemcsak az újabb adócsökkentésekhez adhat alapot, de garantálja a különféle közszolgáltatások biztos finanszírozását és a nyugdíjrendszer stabilitását is.

A legfontosabb közterhek egyike, az áfabevétel is kiemelkedően alakult januárban Fotó: Bach Máté

Kiemelkedő hónap volt a január – már ami az adóbevételek alakulását illeti. A Pénzügyminisztérium kimutatása szerint az év első hónapjában nagyjából 1250 milliárd forint folyt be a legfontosabb közterhekből, vagyis a társasági és a jövedéki adóból, a személyi jövedelemadóból, az áfából, valamint a járulékokból és a szociális hozzájárulási adóból.

Az összeg majdnem 220 mil­liárddal múlja felül az elmúlt esztendő első hónapjában rögzített értéket, a különbség tehát igen jelentős. A részletek közül kiemelhető, hogy a személyi jövedelemadónál tízszázalékos emelkedés mutatkozott januárban, miközben a jövedéki adónál nagyjából húszszázalékos, az áfánál pedig majdnem 45 százalékos volt a növekedés.

A legfontosabb közterhek egyike, az áfabevétel is kiemelkedően alakult januárban
Fotó: Bach Máté

– Az adóbevételek évek óta úgy emelkednek, hogy közben a közterhek, az adókulcsok mértéke, vagyis az elvonás folyamatosan csökken. Ez minden bizonnyal idén sem lesz másként – fogalmazott a pénzügyminiszter helyettese, amikor arra kértük, elemezze az adatokat. Tállai András államtitkár ugyanakkor rámutatott: az egyre alacsonyabb közterhekből csak akkor származhat mind nagyobb adóbevétel, ha az adóhatóság megfelelően végzi a maga munkáját.

– A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ma a legmodernebb eszközökkel és informatikai rendszerekkel dolgozik, miközben változtatott a szemléletén is. A szocia­lista kormányok gyakorlatával szemben, ma nem az egyszerű adófizetőket vegzálják például vagyonosodási vizsgálatokkal, hanem a nagy adócsalásokat megkísérlőkre vadásznak az online pénztárgépekkel, a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrzésével és a számlázás ­online nyomon követésével – magyarázta Tállai András.

Hozzátette: az adóügyi változtatásokat a jelek szerint az adófizető cégek és magánszemélyek is értékelik, az adatok ugyanis azt mutatják, hogy sokan maradéktalanul leróják az alacsonyabb közterheket.

A miniszterhelyettes végezetül arról beszélt, hogy az adórendszer és az adóbeszedés átalakításának kedvező hatásait mindenki érzékelheti. – A közterhek pontos beérkezése nemcsak újabb adócsökkentésekhez adhat alapot, de garantálja a különféle közszolgáltatások biztos finanszírozását és – egyebek mellett – a nyugdíjrendszer stabilitását is – fogalmazott az államtitkár.

Hozzáfűzte: a kormány korábban azt vállalta, hogy megőrzi a nyugdíjak értékét, e vállalást pedig pluszjuttatásokkal is igyekszik megtoldani.

A miniszterhelyettes példaként hozta fel, hogy 2017 és 2018 végén is fizetett az állam nyugdíjprémiumot, miként az idei költségvetésben is szerepel erre a célra több mint húszmilliárd forint.

– A juttatások mellett az érintettek lehetőségeit is igyekszik bővíteni a kabinet – jegyezte meg Tállai András arra az új adóügyi rendelkezésre utalva, amely szerint a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasoknak jelenleg már csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetniük, a járulékkal nem kell foglalkozniuk.

A Pénzügyminisztériumban egyébként úgy számolnak, hogy e passzus nyomán idén plusz 45 milliárd forint maradhat az érintett nyugdíjasoknál, illetve az őket foglalkoztató vállalkozásoknál.