Mérföldkőhöz érkezett a hazai gazdaság, miután év elején teljesült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) háromszázalékos középtávú inflációs célja. A jövőben az árstabilitás fenntartása lesz kiemelt feladat – mondta tegnap Virág Barnabás, a jegybank ügyvezető igazgatója a legújabb negyedéves inflációs jelentés ismertetésekor. Virág megjegyezte: ezzel Magyarország egy szűk, elit klubnak a tagja, mivel Európában rajtunk kívül alig van olyan inflációkövető gazdaság, ahol célértéken lenne a mutató.
Mint azt Balatoni András igazgató elmondta, az idén is élénk, 3,8 százalékos gazdasági növekedést vár az MNB, amit a következő években valamelyest mérsékeltebb ütemű bővülés követhet. Az inflációs cél fenntartása érdekében az MNB kettős hatásokat mérlegel. Egyrészt a külső környezet lefelé nyomja az árszínvonalat, mivel lassul a növekedés, így negatív az importált infláció is. Ennek fokozódása egyben az egyik kockázati forgatókönyv, amit a legújabb inflációs jelentés taglal. Ezzel szemben a belföldi hatások, a dinamikus fogyasztásbővülés és a 27 százalékos beruházási ráta viszont az árak emelkedése felé mutat. Az elkövetkező években az MNB azzal számol, hogy a már ismert új beruházások termőre fordulnak, ami stabil finanszírozási képességet biztosít a gazdaságnak, miközben az állam egyre inkább háttérbe vonulhat mint befektető.
Fotó: Bach Máté
Virág Barnabás lapunk azon kérdésére, hogy miként ítéli meg a jegybank a keddi kamatemelés és a társuló új intézkedések piaci fogadtatását, nem kívánt válaszolni. Annyit megjegyezett, hogy ilyen rövid időtávon a pillanatnyi árfolyam-ingadozásokból az MNB nem fog következtetéseket levonni. A monetáris tanács kedden bejelentett szigorítási intézkedéseire, illetve arra, hogy mindezt a testület egyszeri lépésnek tekinti, alapvetően kedvezőtlen volt a reakció, jelentősen gyengült ugyanis a forint, amely tegnap délután is 320 körüli szinteken mozgott az euróval szemben.
Négyszázalékos növekedést vár a Kopint-Tárki
A Kopint-Tárki gazdasági kutatóintézet négyszázalékos gazdasági növekedést és háromszázalékos inflációt prognosztizál 2019-re. A tavalyi 4,9 százalékos GDP-növekedés után a viszonylag magas idei növekedési prognózist főképp az EU-támogatású projektek finanszírozásának idei felhasználására alapozza a konjunktúrakutató. Bár a 2014–2020-as tervezési ciklusban Magyarország számára rendelkezésre álló források nagy részét már kiutalta a költségvetés, a kedvezményezetteknél 2018 végén még 3100 milliárd forint el nem költött támogatás volt kint. Ez az összeg az idei gazdasági növekedésre jelentős felhajtóerőt jelent. (MTI)
