Magyarországon évtizedek óta arról beszélnek a döntéshozók, hogy javítani kell a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások termelékenységét, versenyképességét, innovativitását. Ez eddig minden egyes kormány esetében így volt. Adódhat a kérdés: harminc éve nem lépett előre a szektor?
– A mikro-, kicsi és közepes cégek helyzete korántsem olyan rossz, mint azt elsőre sokan feltételeznék, legalábbis, ha régiós összehasonlítást végzünk. Ez egyaránt igaz a foglalkoztatott munkavállalói arány és a hozzáadott érték tekintetében – mondta lapunknak Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja.
A közgazdász szerint ezzel együtt most is szükséges a segítség a fejlődéshez, de nem mindegy, hogyan és miben kíván az előrelépéshez hozzájárulni az állam. A szakérő hangsúlyozta: az állam nem tud javítani a cégek termelékenységén és versenyképességén, mert az a vállalkozások feladata. Az államnak ezért az a dolga, hogy ezelől elhárítsa az akadályokat. Akadályt jelent például a bürokrácia, ami korántsem csak az adózás területét érinti. A cégek ráadásul ma már igen kedvező adózási formák közül válogathatnak, de a hatósági ellenőrzések például továbbra sem nevezhetők vállalkozásbarátnak.

– Egy induló kisvállalkozás rövid idő leforgása alatt akár négy különböző szervezet ellenőreire is számíthat. Ráadásul megeshet, hogy amit az egyik megfelelőnek tart, azt a másik hibaként jelöli meg. Ezért joggal érezheti azt a vállalkozó, hogy valójában a büntetés kiszabására megy a játék. Ezen a téren érdemes lenne Nyugat-Európától tanulni, mert például Ausztriában azt nézi a hatóság, hogy miben tud segíteni – magyarázta Csath Magdolna.
A versenyképességi tanács tagja szerint az állam a bürokrácia leépítése mellett a szektor forráshoz jutását is támogathatja. Ezt szolgálják az uniós és hazai pályázatok. A közgazdász szerint a jelentkezéshez szükséges követelményrendszert tovább lehetne egyszerűsíteni, ahogy az elbírálást is lehetne gyorsítani. A felmérésekből ugyanis kiderül, hogy többen azért nem pályáznak, mert túl hosszúnak ítélik a folyamatot. Nem egy esetben fordult elő, hogy a pályázat beadása után fél évvel is kértek még adatpótlást a cégektől.