Kapzsisági adóból szorgalmi ösztönző

A teljes hátraarc küszöbén a román kormány: eltörlik a decemberi kapzsisági adót, illetve szorgalmi ösztönző elemmé alakítják át. Mi több, a kereskedelmi bankok hiteleire szoruló román költségvetés egyfajta partnerségre invitálja a pénzintézeteket.

Eugen Teodorovici pénzügyminiszter a román közszolgálati televízió élő adásában jelentette be kedd este az ­amúgy már több fórumon is megvillantott fejleményt: az érintett felekkel való tárgyalás nyomán felszámolják a hírhedt 114-es sürgősségi kormányrendelet bankokra vonatkozó passzusát. A 2018. december 21-én hozott rendelet értelmében úgynevezett kapzsisági adót kellett volna fizetniük azoknak a romániai pénzintézeteknek, amelyek két százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat alkalmaznak. Az illeték a bank aktíváinak 0,1 százalékától indult volna, és a hitelkamatláb jelenlegi, három százalékot meghaladó szintjénél elérte volna a 0,3 százalékot.

Az első visszatáncolási „üzenet” február elején érkezett. Akkor Viorica Dancila miniszterelnök gazdasági tanácsadója, Darius Valcov a Bloombergnek adott interjújában elismerte, hogy az idei költségvetés tervezetében nem is számolnak a kapzsisági adóból származó bevételekkel, a kormány célja ugyanis nem plusz bevételi források kreálása az elhíresült adó révén, hanem a lakossági hitelek kamatának csökkentése.

A pénzügyi tárcavezető keddi bejelentése szerint az új mechanizmus annyira rugalmas lesz, hogy egyes bankok akár teljes mértékben is mentesülhetnek az adófizetés terhe alól. – A napokon belül előterjesztendő ajánlatunkat ösztönző hatásúnak szánjuk a bankok számára. Ha egy pénzintézet azt bizonyítja, hogy nagy romániai cégek, magánszemélyek hitelezése vagy állampapírok vásárlása révén a román gazdaság igazi partnere kíván lenni, akkor akár nulla lejes adókötelezettsége is lehet – mondta Teodorovici.

Ugyanezen alkalommal a miniszter újra felelevenítette az adóamnesztia kérdését, amely időről időre felbukkan a romániai közbeszédben. A tárcavezető szerint április folyamán döntenek – minden bizonnyal pozitívan – a kérdésről, amelynek lényege, hogy eltöröljék a cégek és magánszemélyek állam felé való, 2018 végéig fennálló tartozását.

– Tisztában vagyunk azzal, hogy az állami cégek többsége számára a talpon maradás egyetlen esélyét jelenti az adósságok eltörlése, de a teljes vállalkozói szféra is nagyon jó néven veszi majd ezt az intézkedést. Az alapkérdés ugyanis itt nem az, hogy mennyit veszít ezzel az állam, hanem hogy mennyi esélyünk van behajtani az adósságokat – fogalmazott a miniszter. Szerinte az intézkedés új lendületet adhat a gazdaságnak, és lényegesen hozzájárul majd a tisztességtelen cégek eltűnéséhez, mivel az állam teljes szigorral és következetességgel számonkéri majd a januártól számított működés utáni pénzügyi kötelezettségek teljesítését.