Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács az alapkamat tartásáról

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek az alapkamat, az egynapos és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatlábának 0,90 százalékon tartásáról, valamint az egynapos jegybanki betét kamatának 10 bázispontos emeléséről mínusz 0,05 százalékra – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a tanács március 26-i kamatdöntő üléséről kiadott rövidített jegyzőkönyvében a honlapján szerdán.

A közlemény szerint az MNB Monetáris Tanácsa ezen lépéseivel biztosítja az árstabilitás fenntartását. A monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek.

Közölték: az infláció alakulását meghatározó tényezőkben kettősség figyelhető meg. A változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. Ennek az árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a tanács a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli.

A monetáris tanács az Inflációs jelentés előrejelzésének áttekintését követően megvitatta a monetáris politikai döntés részleteit. A tanácstagok közül többen kiemelték, hogy az éves fogyasztóiár-index 2018 közepe óta folyamatosan 3 százalék körül ingadozik, és az adószűrt maginfláció 2019 elején 3 százalékra emelkedett. Ezzel az MNB elérte az inflációs célját és mostantól az árstabilitás fenntartására szükséges fókuszálni, ennek érdekében márciusban indokolttá vált a monetáris kondíciók módosítása.

A közlemény szerint több tanácstag rámutatott, hogy az inflációs kilátásokat meghatározó makrogazdasági környezet megváltozott, az inflációs kilátásokat erős, kétirányú kockázat övezi. A belső kereslet emeli, a romló külső konjunktúra fékezi azt. Az utóbbi dezinflációs hatása 2019 közepétől válhat egyre inkább meghatározóvá. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy ebben a bizonytalan környezetben nem határozható meg egyértelmű előretekintő iránymutatás.

A jövőbeni lépéseket az inflációs kilátások 5-8 negyedéves horizonton várható alakulása fogja meghatározni.

A tanácstagok hangsúlyozták, hogy előretekintve a monetáris politika egyedi döntések sorozataként alakul majd a jövőben. A döntéshozók egybehangzóan amellett érveltek, hogy indokolt az óvatos megközelítés, ezért a monetáris politikai lépések meghozatalakor nagyban támaszkodnak a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés átfogó előrejelzéseire.

A közleményben hangsúlyozták: az árstabilitás fenntartása érdekében a monetáris tanács szükségesnek tartotta, hogy az egynapos betéti kamatot – 10 bázisponttal – mínusz 0,05 százalékra emelje, míg az alapkamatot, az egynapos és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát változatlanul, 0,9 százalékon tartotta. Emellett a tanács a 2019 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, legalább 300-500 milliárd forintra mérsékelte.

Arról is döntöttek, hogy a monetáris politikai transzmisszió javítása érdekében a tanács 2019. július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindítja a vállalati kötvényvásárlási programját.

Az új monetáris politikai eszközzel, a növekedési kötvényprogrammal (nkp) a tanács célzottan kívánja elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását. A jegybank a program keretében a nem-pénzügyi vállalatok által kibocsátott jó minősítésű kötvényeket vásárol. A kötvényvásárlások eredményeként megjelenő többlet pénzmennyiséget az MNB az alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszköz segítségével semlegesíti. A program bevezetésének szempontjait és a legfontosabb jellemzőit az MNB háttéranyag formájában publikálja, a részletes feltételeket tartalmazó terméktájékoztatót 2019 április végéig teszi közzé – olvasható a jegybanki közleményben.