Lassan hat éve folyamatosan emelkedik a kiskereskedelmi forgalom

Egyértelműen a gazdaság teljesítménye és az ehhez kapcsolódó bérnövekedés járult hozzá leginkább a kiskereskedelmi forgalom emelkedéséhez – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerda délelőtt az M1 aktuális csatornán.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint februárban a kiskereskedelmi forgalom a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A forgalom növekedése jelentősen felgyorsult a januári 5,4 százalékos ütemről.

Az államtitkár elmondta, öt éve és nyolc hónapja folyamatosan emelkedik a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon.

2010 februárjához viszonyítva 35,2 százalékkal, 2014-hez képest pedig 32,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, így – ebben a tekintetben – Magyarország megelőzi Szlovákiát és Csehországot.

György László szerint a kormány célja, hogy ezt a folyamatot tartósan fenntartsa, és a kiskereskedelem, illetve a bérek akkor tudnak tovább emelkedni, ha képesek növelni a Magyarországon előállított hozzáadott értéket.

„Az intézkedéseink azt szolgálják, hogy a magyarok – ha már nem tudnak többet dolgozni – akkor lépjenek kettőt hátra és nézzék meg, hogyan tudnak okosabban dolgozni annak érdekében, hogy a hozzáadott érték növekedjen” – fogalmazott az államtitkár.

A konkrét intézkedések között megemlítette a szakképzés megerősítését, a felnőttképzés átalakítását és a magyar vállalkozások védelmét szolgáló stratégiát.

Elemzők: A bérkiáramlás húzza a kiskereskedelmi forgalmat

A kiskereskedelmi forgalom várakozásokat meghaladó februári növekedését a bérkiáramlás táplálta, márpedig a munkaerőhiány miatt a keresetek idén is emelkednek, így a belső fogyasztás a gazdasági növekedés húzóereje marad – így kommentálták a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatait az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők szerdán.

A KSH adatai szerint februárban a kiskereskedelmi forgalom a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A forgalom növekedése jelentősen felgyorsult a januári 5,4 százalékos ütemről.

A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 10,8 százalékkal nőtt a naptárhatástól megtisztított értékesítés volumene az előző havi 6,4 százalékot követően. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,8 százalékkal nőtt a forgalom a januári 3,9 százalék után. Az üzemanyag-kiskereskedelemben 7,2 százalékról 13,8 százalékra gyorsult a forgalom növekedése.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője elmondta: a kiskereskedelmi forgalom emelkedésében többek között a tartós fogyasztási cikkek iránti keresleté a főszerep. A kiskereskedelmi forgalom bővülése a reálbérek emelkedése miatt fokozódó lakossági fogyasztással magyarázható, aminek alátámasztására felidézte, hogy a GDP-adatok szerint 2018-ban a háztartások tényleges fogyasztása 4,6 százalékkal növekedett.

A béremelkedés idén is folytatódik, ezért további bővülés várható – mondta az elemző, aki 2019-ben 5 százalék körüli növekedést vár a kiskereskedelmi értékesítésben.

Horváth András, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megállapította, hogy a várakozásokat érdemben felülmúlta és számottevően gyorsult februárban a kiskereskedelmi forgalom növekedése. Az idén a reálbérek növekedése 6,5 százalékhoz közeli mértékben folytatódhat, így a kiskereskedelmi forgalom növekedése 5 százalékot némileg meghaladó ütemre lassulhat a tavalyi 6,7 százalékról. A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv.

A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani – tette hozzá.

A kiskereskedelem folytatódó dinamikus növekedése összhangban van a Takarékbank elemzőinek várakozásával, miszerint az idén a GDP növekedése csak mérsékelten lassul, a tavalyi 4,9 százalékról 4,3 százalékra.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője is a bérek átlagosan 10 százalék feletti növekedésével magyarázta a kiskereskedelmi forgalom februárban is dinamikus növekedését, és megjegyezte, hogy a háztartások egyaránt növelik fogyasztási kiadásaikat és megtakarításaikat. Tekintettel arra, hogy az erőteljes bérnövekedés idén is fennmarad, a kiskereskedelmi forgalom bővülése is tartós maradhat. Megjegyezte, hogy a vásárlási szokások folyamatos változását mutatja a csomagküldő és internetes áruházak forgalmának dinamikus emelkedése.

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője megerősítette, hogy a kiskereskedelmi forgalom februári 8,4 százalékos növekedése jelentősen meghaladta 5,4 százalékos előzetes elemzői konszenzust. A januári-februári adatok alátámasztják, hogy a belső fogyasztás továbbra is a GDP bővülésének hajtóereje maradhat. Éves szinten 3,8 százalékkal növekedhet – becslése szerint – a GDP.

Varga Zsombor arra is figyelmeztetett, hogy a stabil belső kereslet magával vonhatja a maginfláció lassú emelkedését, a dinamikus fogyasztás magas importtartalma pedig hozzájárulhat a fizetési mérleg és a külkereskedelmi többlet további apadásához.