Kilakoltatás és bankcsőd fenyegetett

Amennyiben az állam nem lép, a lakosság számottevő része elveszítette volna az otthonát a devizahitelek miatt, s a bankrendszert is összeomlás fenyegette — véli az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László a visegrádi országok számvevőszékeinek minap tartott szakmai egyeztetéséről szólva arra is kitért, hogy a családok támogatásának ügye és a lakosság pénzügyi tudatosságának kérdése egész Közép-Európában felértékelődött.

Adósmentés nélkül tömegek veszíthették volna el az otthonukat Fotó: MTI/Vajda János

A banki hitelezési gyakorlat, a családtámogatások ügye és a társadalom anyagiakról alkotott felfogása szorosan összekapcsolódik egymással. A folyamatokban ráadásul alapvető jelentőségű az állam szerepe, felelőssége – az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint ezt bizonyították be térségünk elmúlt tíz évének történései. Domokos László elöljáróban felidézte az egy évtizeddel ezelőtti hazai eseményeket.

A 2008-as gazdasági válság idejére a magyar lakosság jelzáloghitelei döntő részben devizahitelek voltak, a társadalom jórészt svájci frankban adósodott el. Ennek – a korábbi szakmai vélekedések szerint – több oka is volt: a kamatok különbözősége mellett például az, hogy a hitelfelvevők többsége nem volt tisztában a devizahitelek valódi kockázatával. – A válság kirobbanása után a magyar jogalkotók válaszúthoz érkeztek, és határozniuk kellett két lehetséges forgatókönyv között – vélekedett Domokos László.

Adósmentés nélkül tömegek veszíthették volna el az otthonukat
Fotó: MTI/Vajda János

Az egyik az volt, hogy az ország halad tovább a devizahitelek által kijelölt úton és viseli a súlyos kockázatokat. A másik, hogy lassan, de biztosan kihátrál a csapdahelyzetből, és valamilyen módon kezeli a lakosság helyzetét.

– Másképpen mondva az volt a kérdés, hogy az állam magára hagyja-e a lakosságot vagy segítséget nyújt neki – fogalmazott az elnök, majd hozzátette: a magyar kormányzat 2010 után a második utat választotta, ehhez viszont meg kellett teremteni a devizahitelek jelentette kockázat kezelésének jogi hátterét.

– Ha a magyar állam nem cselekszik, akkor a lakosság számottevő része elveszítette volna az otthonát, sőt a bankrendszert is az összeomlás fenyegette volna – mondta Domokos László, megjegyezve: az akkori történéseknek máig ható hatásai, tanulságai vannak.

Elengedhetetlen, hogy a családok tudatosan alakítsák pénzügyeiket, ennek eléréséhez pedig az államnak is hozzá kell járulnia. Egyebek mellett oly módon, hogy kiszámítható és sokaknak lehetőséget kínáló családtámogatási rendszert alakít ki és működtet, mindehhez pedig stabil anyagi alapot teremt.

– Az állam körültekintő magatartása ez ügyben lényeges, a családok gazdálkodása ugyanis a közpénzügyeket is érinti – húzta alá az elnök. Ha a lakosság kerüli a kockázatos financiális megoldásokat, tervezi és tudatosan alakítja a pénzügyeit, nem következik be tömeges krízishelyzet.

Ezzel az állam bevételei nem apadhatnak egyik napról a másikra, lényeges kiadás sem jelentkezik hirtelen, és egyúttal kisebb az egész nemzetgazdaság pénzügyi sérülékenysége.

A visszatekintésre az adott lehetőséget, hogy a visegrádi országok számvevőszéki vezetőinek e heti ülésén, a megvitatandó kérdések között a devizahitelek és a családtámogatás ügye is szerepelt.

– Szlovákia és Csehország elkerülte a devizahiteleket, Lengyelországban ugyanakkor a mai napig komoly gondot okoznak a hasonló típusú kölcsönök – jegyezte meg Domokos László. A megbeszélések tapasztalatai alapján egyöntetű álláspont a térségben, hogy a családok szerepe így a támogatásuk kérdése is felértékelődött.

Az elnök hozzátette, hogy az ÁSZ törvényben meghatározott feladata a makrogazdasági és költségvetési kockázatok feltárása, a Költségvetési Tanács munkájának támogatása.