A jelek szerint a hosszú élettartamú szénerőművekbe áramló beruházás azért folyamatos, mert csak így csökkenthető a növekvő energiaigény és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású beruházások (zöld- és nukleáris energia) között nyíló olló.
A szén-dioxid leválasztásának technológiája vagy a korábbi bezárások ösztönzése nélkül a szénerőművek és az általuk kibocsátott jelentős szén-dioxid a következő években világszerte az energetikai rendszerek részei maradhatnak.
A második legnagyobb ugrást az energetikai beruházások terén India hajtotta végre. A tanulmány készítői felhívják a figyelmet, hogy Afrika szubszaharai régiója állandó finanszírozási gondokkal küzd: a 2018-as befektetéseknek csak 15 százaléka áramlott a térségbe, amelyen a Föld népességének negyven százaléka él.
A kutatás szerint nem elég az energetikai kutatások állami finanszírozása sem: míg a területen emelkedést regisztráltak, élen Kínával és az Egyesült Államokkal, a kiadások mértéke elhanyagolható a nemzeti össztermékhez viszonyítva.
– Határozottabb döntésekre van szükség, hogy fenntarthatóbbá váljon az energiarendszer – véli Fatih Birol, aki szerint az állami beavatkozás elengedhetetlen ahhoz, hogy csökkenjenek a befektetők kockázatai a fejlődő szektorokban, amelyeknek égető szükségük van a tőkére, hogy a világ a megfelelő irányba tarthasson.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!