Más klímacélok, más beruházások

Megállt az energetikai beruházások hároméves mérséklődése tavaly: az olaj-, a gáz- és a szénipari tőkebefektetések visszaálltak a korábbi mértékre, miközben az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat hasznosító beruházásokat célzó ráfordítások mértéke stagnált. A Nemzetközi Energiaügynökség figyelmeztetése szerint a párizsi klímaegyezményben foglalt célok eléréséhez vezető út és a jelenlegi beruházási folyamatok között növekszik a különbség.

2019. 05. 21. 7:34
Smoke and steam billows from Belchatow Power Station, Europe's largest coal-fired power plant operated by PGE Group, near Belchatow
Még jó ideig velünk maradnak a szennyező szénerőművek Fotó: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Világszerte több mint 1800 milliárd dollár áramlott az energetikai beruházásokba tavaly, ami nagyjából megfelel a 2017-es szintnek, megállt tehát a korábbi három évben tapasztalt hanyatlás a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) éves jelentése szerint.

A szervezet a World Energy Investment 2019 című tanulmányában arra is rámutat, hogy 2018 volt a harmadik olyan egymást követő esztendő, amikor az áramtermelő szektor több befektetési összeget vonzott, mint az olaj- és gázipar.

Leginkább az Egyesült Államok energiaipara bővelkedett energetikai beruházásokban, lényegében a palaolaj- és palagáz-kitermelés fellendülése, valamint a villamosenergia-hálózatok fejlesztése miatt. A növekedés révén csökkent a különbség az Egyesült Államok és a világelső Kína között a szektorba irányuló tőke mértékét tekintve.

Még jó ideig velünk maradnak a szennyező szénerőművek
Fotó: Reuters

Emellett elmaradt az új projektek jóváhagyása a hagyományos olaj- és gázkitermelés szegmensében attól a mértéktől, ami a globális energiaigény erőteljes növekedésének kielégítéséhez szükséges lenne. Ráadásul kevés jele mutatkozik annak, hogy a tőke az energiahatékonyság és a tisztább ellátási források területére csoportosulna át.

– Példa nélküli bizonytalansággal szembesülnek az energiaipari szereplők, tekintettel a piacok, a szakpolitikák és a technológiák változására – mondta az IEA ügyvezető igazgatója. Fatih Birol hangsúlyozta, hogy sem a hagyományos, sem a tiszta forrásokat hasznosító technológiákba irányuló befektetés nem elegendő, ezért halmozódnak a jövőbeni kockázatok. Már csak azért is, mert eközben szaporodnak a rövid átfutási idejű energiaellátási projektek.

Ugyanakkor az áramtermelés, valamint az olaj- és gázfelhozatal szektorai több mint húsz százalékkal gyorsabban nőttek tavaly, mint az évtized elején. Ez azt tükrözi, hogy az iparág és a befektetők is jobban kezelik a kockázatokat, mint korábban, valamint javítottak a rövidebb kifutású eszközök, mint a nap- a szélenergia, továbbá a palaszénhidrogének projektmenedzsmentjén és megtérülésén is.

Noha az ezredforduló óta tavaly hagyták jóvá a legkevesebb szénerőművi beruházást, és a széntüzelésű áramtermelők végleges leállítása is emelkedett, a fejlődő ázsiai országok tevékenysége miatt mégis növekedett a globális szénfelhasználás.

A jelek szerint a hosszú élettartamú szénerőművekbe áramló beruházás azért folyamatos, mert csak így csökkenthető a növekvő energiaigény és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású beruházások (zöld- és nukleáris energia) között nyíló olló.

A szén-dioxid leválasztásának technológiája vagy a korábbi bezárások ösztönzése nélkül a szénerőművek és az általuk kibocsátott jelentős szén-dioxid a következő években világszerte az energetikai rendszerek részei maradhatnak.

A második legnagyobb ugrást az energetikai beruházások terén India hajtotta végre. A tanulmány készítői felhívják a figyelmet, hogy Afrika szubszaharai régiója állandó finanszírozási gondokkal küzd: a 2018-as befektetéseknek csak 15 százaléka áramlott a térségbe, amelyen a Föld népességének negyven százaléka él.

A kutatás szerint nem elég az energetikai kutatások állami finanszírozása sem: míg a területen emelkedést regisztráltak, élen Kínával és az Egyesült Államokkal, a kiadások mértéke elhanyagolható a nemzeti össztermékhez viszonyítva.

– Határozottabb döntésekre van szükség, hogy fenntarthatóbbá váljon az energiarendszer – véli Fatih Birol, aki szerint az állami beavatkozás elengedhetetlen ahhoz, hogy csökkenjenek a befektetők kockázatai a fejlődő szektorokban, amelyeknek égető szükségük van a tőkére, hogy a világ a megfelelő irányba tarthasson.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.