időjárás 25°C Evelin, Fülöp 2022. május 26.
logo

Rutinosak a kínaiak a lakáspiacon

Pintér Balázs
2019.05.17. 05:45
Rutinosak a kínaiak a lakáspiacon

Ráéreztek az ingatlanközvetítők is a kínai vásárlók fontosságára az elmúlt években. Van hálózat, amely külön irodát üzemeltet ázsiai érdeklődőknek, másnál a honlap érhető el a nyelvükön. Nem véletlen az alkalmazkodás: az utóbbi években kínai állampolgárok adták a külföldi vásárlások egyik legnagyobb részét a magyarországi ingatlanpiacon.

– Egyre inkább a már itt élő kínaiak adnak-vesznek magyarországi lakásokat. Mind többször eladóként, bérbeadóként jelennek meg: cserélnek, befektetnek, hazaköltöznek, tehát a korábbi vásárló réteget jelentő kínaiakból mostanra aktív lakáspiaci szereplők lettek – mondja lapunk érdeklődésére Benedikt Károly, a Duna House (DH) elemzési vezetője.

Az ingatlanközve­títő hálózatnál – amelynek kínaiul beszélő üzletkötője, kínai nyelvű dokumentációja és kimondottan az ázsiaiak­ra specializálódott irodája is van – úgy tapasztalják, hogy az elmúlt években struktúrájában változott meg a kí­naiak lakáspiaci jelenléte Magyarországon: a letelepedési kötvény felfutó időszaka után a kintről érkezők száma folyamatosan csökken.

Százmilliós ingatlanok

A harmadik országbeliek ingatlanszerzései engedélykötelesek, e lista alapján évről évre a kínaiak veszik a legtöbb ingatlant Magyarországon. Ám ha az európai uniós állampolgárokkal együtt nézzük, akkor is az első háromban vannak.

Ha megtetszik a távol-keletieknek egy otthon, akkor szívesen alkudoznak rá
Fotó: Éberling András

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) erre vonatkozó legutolsó elérhető adatai szerint 2017-ben németek és románok mellett kínaiak is több mint ezer lakóingatlant vettek Magyarországon. A legnagyobbrészt fővárosi vásárlások révén a kínaiak viszont magasan kiemelkednek a vételárat tekintve: átlagosan több mint 41 mil­lió forintot költöttek két éve ­egy-egy lakásra.

Benedikt Károly azt mondja, ha jó elhelyezkedésű, nagyobb családi házat vásárolnak, akkor jelenleg a 100–200 millió forintos ingatlanok sem ritkák körükben, de az átlagos lakások közül is jellemzően a drágábbakat keresik. Ez a mai fővárosi árszínvonalat tekintve az 50–80 millió forintos árkategóriát jelenti.

Fengsuj és tájolás

– Míg egyes nemzetek tagjai, így az oroszok, az osztrákok és a németek sok esetben a balatoni nyaralópiacon is aktív szereplők, addig az Ázsiából érkezők majdnem kizárólag Budapesten keresik lakhatási lehetőségüket. Egyrészt a munkájuk ide köti a legnagyobb részüket, másrészt a legtöbb esetben a család miatt a tömegközlekedési lehetőségek is fontosak számukra.

Éppen emiatt az agglomerációban sem igen gondolkoznak – magyarázza Benedikt Károly. Életvitelszerű ottlakás esetén a budai kerületek és a nemzetközi iskolák környezete jelentik számukra a legkedveltebb helyszíneket. A nagyobb családi házas övezeteket is szeretik, ahol akár több generáció össze tud költözni. Tipikusan ilyen a XVI. kerület, amely régóta a kínaiak kedvence. Befektetési szándék esetén a belvárosi kerületek és a sok új lakással rendelkező kerületek is keresettek körükben.

Az elemzési vezető szerint általánosságban elmondható, hogy a kínaiak a jó állapotú, rendkívül világos lakásokat szeretik. A déli-délnyugati tájolás a fengsuj alapján is ideális számukra.

Benedikt Károly szerint kényelmi szempontokat szem előtt tartva nem szeretnek felújítással foglalkozni. Érdekes, hogy lépcsőzni vagy liftezni sem szeretnek sokat, így a legfelső emelethez nem ragaszkodnak. – Ha megtetszik nekik egy ingatlan, akkor szívesen alkudoznak rá, és akár teljes berendezéssel együtt megveszik – összegez az elemzési vezető.

Több lábon állás

Rákérdezünk arra is, mennyire jellemző, hogy egymás szomszédságába költöznek vagy egy adott épülő társasházban többtucatnyi lakást vesznek meg. Benedikt Károly szerint mint minden külföldi csoport, a kínaiak is szeretnek közel lakni egymáshoz. – Egyes környékeken, utcákban vagy tömbökben valóban több kínai családot találhatunk.

Egy-egy új építésű projektnél azonban ez értékesítési sajátosság is. Általában több kínai vevőnek egyszerre mutatnak meg lakásfejlesztéseket, így ha valamelyik megtetszik nekik, akkor ott könnyen vásárolnak személyenként akár több lakást is – mutat rá Benedikt Károly.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa is a több lábon állásra hívja fel a figyelmet.

– Egy kínai mondás szerint, ha sok tojásod van, ne tartsd egy kosárban, mert ha leesik, mindegyik összetörik. Akinek ma több pénze van, az nemcsak arra törekszik, hogy saját lakást vásároljon, hanem hogy tegyen mellé egy házat, aztán egy üzlethelyiséget is – fogalmaz a szakember.

Az irodahálózat sok olyan kínai ügyféllel találkozik, aki már rendelkezik ingatlannal Olaszországban vagy egy hozzánk közeli uniós államban. Ugyanakkor Gadanecz Zoltán is arról számol be, hogy egyre több kínai tartózkodik életvitelszerűen Magyarországon úgy, hogy közben kereskedelmi viszonyban áll a hazájával.

– A kínaiak alapve­tően szeretnek a honfitársaikkal együtt dolgozni, teljesen mindegy, hogy üzletről, piacról vagy étteremről van szó. Próbálják magukat kínai munkavállalókkal körbevenni. Nekik is biztosítani kell a szállást, majd mikor már ők is látják, hogy itt meg tudnak élni, maguk is ingatlant vásárolnak – írja le a tipikus élethelyzetet.

Élénk keresgélés

A nagy hirdetési oldalak is tapasztalják az erőteljes kínai érdeklődést. Az Ingatlan.com lapunkkal azt közölte, az elmúlt év során mintegy 20-30 százalékkal többen kerestek oldalaikon Kínából. A legtöbben értelemszerűen a nagy városokból – mint Peking vagy Sanghaj – és környékükről érdeklődnek, a keresgélők csaknem egyharmada 35–44 éves. A hirdetési oldal szerint nem sokat változtak az érdeklődések jellemzői az elmúlt két-három évben, vagyis most is a fővárosra koncentrálódik a keresések zöme. Budapesten belül jellemzően 50–80 millió forint közötti ingatlanok vannak előtérben: elsősorban II. kerületi házak és V. kerületi lakások.