A hazai kkv-k termelékenységének növelését célozza az ITM kkv-stratégiája

Az innovációs tárca kkv-stratégiájának fő célja a teljes szektor működéséhez szükséges kiszámítható keretek biztosítása, a komoly növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének fokozása – mondta el Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Vállalkozásfejlesztési Tanács pénteki ülésén Budapesten a tárca közleménye szerint.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatait és a Vállalkozásfejlesztési Tanács iránymutatásait figyelembe véve, mintegy ezer vállalkozás igényeit felmérve készítette el kkv-stratégiáját. A dokumentum összhangban van a minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiájával is, amely a magyarok életminőségének növelését támogató gazdasági korszak- és technológiaváltást tartja alapvető feladatának – közölték.

A miniszter a tanácsülésen elmondta: a magyar kkv-k nemzetközi összevetésben is jól teljesítettek az elmúlt években. 2010 és 2017 között a hazai kkv-k termelékenysége 31,6 százalékkal nőtt, szemben a V4 országok 6,3 százalékos és az uniós tagállamok 9,8 százalékos javulásával. „A magyar gazdaság dinamikus növekedésének fenntartásához a kkv-k termelékenységének még erőteljesebb felzárkóztatására van szükség” – fogalmazott a közleményben Palkovics László.

A miniszter arról is beszélt, hogy az ITM összehangolt kormányzati programokkal javasolja lebontani a kkv-k működése és növekedése útjában álló akadályokat. „A kkv-stratégia egyszerre tartja fontosnak egy nemzetközileg is sikeres, dinamikus magyar vállalkozói kör kialakítását, támogatását és a hazai munkavállalók kétharmadának megélhetését biztosító, széles kisvállalkozói kör működésének, társadalomszervező szerepének megerősítését” – idézi a közlemény Palkovics Lászlót.

A tárca elképzelései szerint a következő három évben legalább 167,5 milliárd forinttal segíti a magyar kkv-k technológiai megújulását, generációváltását és nemzetközi terjeszkedését. A tetemes forrásmennyiség nagyobbik része, 90 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás lesz. A legnagyobb tételt a piacvezérelt K+F+I támogatására szánt 45 milliárd forintos keret jelenti.

Palkovics László az ülésen kifejtette: a tervezett lépések középpontjában a termelékenység- és hatékonyságnövelés áll, ennek meghatározó eszközei a szakképzési rendszer megújítása és a technológia korszerűsítése, a digitalizáció és robotizáció is. A tárcavezető kiemelte, hogy a Vállalkozásfejlesztési Tanács fontos közvetítő szerepet tölthet be abban, hogy a kkv-k megismerjék a kormánydöntésre váró stratégiát és a támogatási lehetőségeket – olvasható a közleményben.