Zsigó Róbert felidézte, a minisztérium még 2014-ben indította el a Nemzeti Pálinkakiválósági Programot, amelynek célja, hogy a magyarországi minőségi pálinkákat megismertesse bel- és külföldön egyaránt.
A pálinkafőzésben rejlő gazdasági potenciált mutatja, hogy a kereskedelmi főzdék által készített párlat mennyisége 2014-ben 723 ezer hektoliterfok volt, 2017-ben viszont már meghaladta az 1 millió hektoliterfokot.
Zsigó Róbert közölte, az idei programban több újdonság is volt. A versenybe a pálinkaházak minimum három, maximum kilencféle pálinkával nevezhettek, az öt alapkategóriából (vilmoskörte, körte, kajszi, szilva, illatos szőlő) legalább hármat meg kellett jeleníteniük.
A díjaknál is történt változás, a minisztérium létrehozta az Agrárminisztérium Pálinkája 2019 című oklevelet. Az elismerést elsőként a Márton és Lányai Pálinkafőzde magyar kajszibarack pálinkája érdemelte ki – mondta az államtitkár.
A pálinka az elmúlt két évtizedben megújult, ebben a folyamatban fontos szerepe volt a fogyasztói szokások átalakulása mellett a termelőknek is, akik a hagyományos (szilva, kajszi, törköly) alapanyagok mellett újakat (például feketeribizli) is kipróbáltak – tette hozzá.
A pálinka a magyar kultúra büszkesége, egy hungarikum. „Gyümölcs párlatot bárhol készíthetnek, pálinkát azonban csak Magyarországon, csak magyar gyümölcsből” – mondta az államtitkár.
