Átalakulnak a Tesco hipermarketek

A kiszámíthatóságnak, a gazdasági növekedésnek, az ország iránti elköteleződésnek, illetve a magyar kormánnyal kialakított jó partneri viszonynak is köszönhető, hogy a Tesco a kiskereskedelem legnagyobb foglalkoztatójaként és adófizetőjeként milliárdokat fektet be Magyarországon — mondta a Magyar Nemzetnek adott exkluzív interjúban a Tesco közép-európai vezérigazgatója, aki szerint lehet a mai gazdasági-adózási környezetben eredményesen kereskedni hazánkban. Matt Simister beszélt a multivállalat hipermarketei átalakításával járó, vásárlói igényekre reagáló új stratégiájáról, amelynek során a tízezer négyzetméternél nagyobb áruházakban optimalizálják a saját eladóteret, a kínálat minőségi irányba koncentrálódik, miközben ismert márkák jelennek meg bérlőként a bevásárlóközponttá váló épületekben.

Matt Simister: A vállalat döntéseiben meghatározó szerepet játszik a magyar kormány befektetőbarát hozzáállása Fotó: Éberling András

– Sokkal vonzóbb a szinte bevásárlóközponttá átalakult hipermarket a vásárlóknak, akik az egyes márkák miatt is célirányosan érkeznek. Ezzel összességében a korábbinál színvonalasabb szolgáltatást biztosítunk, ráadásul eredményesebbek is vagyunk, hiszen bérbe adjuk az eladótér egy részét – összegezte a vezérigazgató.

Mint Matt Simister elmondta, tapasztalataik szerint a Tescót manapság a kedvező ár-érték arány mellett azért választják a magyar vásárlók, mert nagyon vonzó számukra az F&F elnevezésű saját divatmárka is, amivel – eladási forgalmuk alapján – egyedülállók a magyar szupermarket- és diszkontpiacon.

A saját márkás termékek piacán is vezető szerepben lévő Tescóban nagyjából 33 százalék a lánc neve alatt futó termékek aránya – az Egyesült Királyságban ez az arány 50 százalék, vagyis Matt Simister szerint van még potenciál ezen a téren is. A saját márkás kínálat a vezérigazgató szerint ugyancsak hozzáadott érték a diszkontokkal versenyre kelt cég áruházaiban. – A Tesco magyarországi megjelenésekor és a kezdeti terjeszkedés során olyan óriási áruházakat akartunk építeni, ahol minden kapható egy helyen. Ma már a Tesco egy jó minőségű élelmiszerbolt, széles választékkal, ruha- és szezonális kínálattal, kiegészítő szolgáltatásokkal – foglalta össze.

– Nincs egyetlen kijelölt központunk. Pozsonyban, Prágában, Krakkóban és Budaörsön van egy-egy központi irodánk, amelyek közösen irányítják a visegrádi négy piacunkat, itt összesen 48 ezer munkatársunk van, közülük közel 16 ezer magyar – ismertette a vezető a multivállalat régiós működési hátterét.

– Mostanra az üzlet teljesítménye sokat javult, tavaly a magyar leányvállalat a nemzetközi Tesco-csoport többi tagjához mérten is jó eredményt ért el – húzta alá. Mint mondta, ennek köszönhetően tudták két lépcsőben is emelni a bolti kollégák bérét, fejlesztették a munkáltatói kultúrát, korszerűsítették a központi irodákat és egyre több, a munkatársak számára vonzó munkavállalói programot hirdetnek. – A rendszeresen végzett munkatársi felmérések szerint bár korábban voltak feszültségek a munkavállalók körében, mára sokkal jobb lett a munkahelyi atmoszféra nálunk – állapította meg a közép-európai üzletágat 2017 óta vezető vezérigazgató.

Annak kapcsán, hogy a korábbi időszakban a magyar piacon áruházbezárások, üzletágak megszüntetése, racio­nalizálás volt jellemző, amikor Nagy-Britanniában az anyavállalatnál egy könyvelési ügytől volt hangos a nemzetközi sajtó, a vezérigazgató leszögezte: a történtek kizárólag az egyesült királyságbeli vállalatot érintették. – Ma 204 boltunk van Magyarországon, és piacvezetők vagyunk. Az áruházbezárások az elmúlt időszakban főként a teljesen más piaci logika alapján működő Lengyelországban voltak drasztikusak. A cseh, a szlovák és a magyar piacon nagyon erős és egészséges működésű áruházaink vannak, erős pozíciókkal, profitábilis működéssel.

A lengyel vonalon alapvetően jóval kisebb, mindössze négyszázalékos az ottani kiskereskedelemben a részesedésünk, a verseny viszont a többi országhoz képest erősebb. Összehasonlításképpen: Magyarországon a Tesco piaci részesedése több mint 15 százalék, az összes szereplő közül a legnagyobb – mondta Matt Simister.

Aláhúzta: 2015 óta zajlik a hipermarketek átalakításának előkészítése, illetve lebonyolítása. A stratégiának az lett az eredménye, hogy a 2017-es 0,9 százalékról mostanra 3 százalékra nőtt a cég nyereségessége, a forgalom pedig 77-ről 186 millió fontra emelkedett, ami kiemelkedő a többi leányvállalathoz képest. A globális hullámvölgy után egyébként a 2018–2019-es üzleti év második fele volt az első olyan üzleti fél év, amikor a Tesco-csoport összes piaca egyszerre nyereséget tudott termelni.

– Stratégiai partnerünk, a magyar kormány számára is pozitív, hogy alapvetően a vásárlói élmények javítására törekszünk, aminek érdekében komoly befektetéseket hajtunk végre a magyar piacon – fejtette ki Matt Simister. – Ezt tapasztalataink szerint a gazdasági, törvényi környezet jellemzően támogatja, ezért a szándékunk az, hogy még több befektetést hajtsunk végre az országban. Azt azonban nem tervezzük, hogy komplett cégeket vagy üzletágakat vásároljunk fel.

Együttműködésünk más vállalatokkal a partnerségről szól, összefogásról az üzlet és a vásárlók érdekében – utalt a Media Markt áruházlánccal közös üzletre, amelynek keretében kilenc hipermarketben adtak bérbe belső tereket az elektronikai termékek árusítására.

– Nincs szó fúzióról – mondta a régiós igazgató. Úgy folytatta, nem gondolkodnak új áruházak nyitásában sem, nem akarnak ilyen módon tovább terjeszkedni Magyarországon. – Növekedni viszont szeretnénk. Jelenleg a magyar lakosság 75 százalékát érjük el, ez az arány magas. Emiatt nem újabb áruháznyitásokra van szükség, hanem arra, hogy a meglévő eladótereket fejlesszük, a vásárlói élményt jelentősen javítsuk.

Egész Európában tenden­ciává vált, hogy a korábban túl sok üzletet nyitó kiskereskedők sorra húzzák le a rolót. A tradicionális áruházak eltűnését az internetes kereskedelem térhódítása is előidézi. Változik a piac, változnak a vásárlói szokások – jegyezte meg, hozzátéve: az online élelmiszer-kereskedelemben is a legnagyobbak hazánkban, internetes áruházukban másfél millió háztartás vásárol. Ebben az üzleti évben már várhatóan nem lesz veszteséges ez az üzletág, megtalálták a fenntartható működési modellt.

– Úgy gondoljuk, a mai gazdasági-adózási környezetben lehet eredményesen kereskedni az országban. Volt idő, amikor kevésbé érezték jól magukat a multivállalatok – idézte fel a vezérigazgató. Abban az időszakban a részvényesek aggodalmukat fejezték ki a Tesco magyarországi tevékenységével kapcsolatban.

– Az elmúlt években viszont Szijjártó Péter külügyminiszter támogatásával egy jóval közelebbi és erősebb kapcsolatunk alakult ki a magyar kormánnyal, amit nagyon nagyra értékelünk. Ennek az erősebb együttműködésnek köszönhetően van bizalmunk arra, hogy befektessünk a magyarországi áruházainkba – fogalmazott Matt Simister. – 2009 óta 230 milliárd forintnyi adót fizettünk be a magyar költségvetésnek, áfával együtt 577 milliárd forint volt a hozzájárulásunk.

Az elmúlt tíz évben 180 milliárd forintot invesztáltunk a magyar piaci jelenlétünkbe. A Magyarország iránti elkötelezettség egyik bizonyítéka az is, hogy a Tesco Budapestre hozta az új üzleti és technológiai szolgáltatások központját.

A döntéssel a folyamat végére nyolcszáz új, hozzáadott értékű munkahely jön létre Magyarországon. Hozzátette, hogy a Tesco döntésében meghatározó szerepet játszott a magyar kormány befektetőbarát hozzáállása és az ország gazdasági teljesítménye.