Erős hátszéllel tör piacra a műhús

Alig néhány év múlva mindenki számára elérhetővé válnak a húsfélék kiváltására hivatott olcsó álhúsok, laboratóriumi húsok. Az újításokat óriási összegekkel támogatják a befektetők, habár valódi kereslet nincs. A piacot viszont befolyásolhatják az állattartást egyre hevesebben támadó nemzetközi szervezetek és a kereskedők, ami piac­védelem nélkül drágulással, társadalmi feszültségekkel is járhat.

A Nébih azokat a lehetséges új élelmiszerforrásokat is vizsgálja, amelyek nem engedélyezettek Fotó: Ammar Awad Forrás: Reuters

A Mosa Meat a napokban adott ki közleményt arról, hogy terveik szerint 2021-ben az éttermekben, majd 2025-ig már a kiskereskedelmi forgalomban is mindenki számára elérhetővé válik az egy dollárért piacra dobott, tenyésztett húsból készült húspogácsájuk.

Sokak szerint nemcsak a műhús, hanem a magas fehérjetartalmú rovarok is jó alternatívái lehetnének az állati eredetű húsoknak. Míg néhány éve még a tojást és a baromfihúst tartották a jövő fehérjeforrásának, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) szerint a rovartenyésztés fenntarthatóbb, humánusabb és a fehérjeigény kielégítésére is megfelelőbb. Az emberi fogyasztásra alkalmasnak talált rovarok Nagy-Britanniában már néhol megvehetők, ám a brit székhelyű multinacionális kereskedelmi láncok többsége is jelezte: örömmel forgalmazzák a leginkább tücskökből álló rovaralapú fehérjekészítményeket. Az ENSZ mellett egyébként több nemzetközi szervezet szorgalmazza a rovarfogyasztást a magas fehérjetartalma miatt, a klímacélok érdekében.

Fotó: Reuters

Greta Thunberg besegít

Elérhető közelségbe kerül tehát a klasszikus húsok egyre jövedelmezőbb, nagyüzemi kiváltásának lehetősége, ráadásul olcsón. Bár gyorsan fejlődő iparágról van szó, ennek ellenére a világ lakosságának jelentős része várhatóan soha nem venne alternatív húst a vallási vagy társadalmi szokások miatt. A fejlett országokban ugyan nő az igény, de így sem várható akkora kereslet, amely teljesen kiváltaná az állattartást.

A svéd diáklány, Greta Thunberg klímamozgalma, a radikális állatvédők vagy a leginkább baloldali és zöldpártok szerint 50-70 százalékkal kellene kevesebb állati eredetű húst ennünk a klímakatasztrófa elkerüléséhez. Ezek a globális kampányok pedig jól jönnek az alternatív húspiaci szereplőknek is.

Nem árt az óvatosság

Korábban írtuk: a civilek a ketreces állattartás teljes betiltását követelik, akár a nemzetközi üzletláncokra gyakorolt nyomással. A Tesco a tavasszal bejelentette, 2025-től Kelet-Közép-Európában, így nálunk sem forgalmaz ketreces tartásból származó tojást. A döntés várható volt, mivel Nagy-Britanniában már korábban ígéretet tettek erre, de a lépés általánossá válhat.

Az állattartás kiváltása ugyan elképzelhetetlen, de az új termékek megjelenése, a magasabb elvárások és a nemzetközi civil szervezetek tevékenysége jelentős áremelkedéssel, komoly zavarokkal járhat – reagáltak lapunk megkeresésére a hazai ágazatok képviselői, akik szerint nem ez a módja a felmelegedés megfékezésének. Habár a megítélés eltér, abban egyetértenek, elkerülhetetlen a fejlődés, de piacvédelemre és részletes szabályozásra lesz szükség a gazdálkodók és a fogyasztók védelmében.

Az Agrárminisztérium a Magyar Nemzet megkeresésére azt közölte, jelenleg a rovaralapú élelmiszerek nem forgalmazhatók sem Magyarországon, sem az Európai Unióban. Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia, Dánia és Finnország korábban nemzeti hatáskörben engedélyezte, erre 2020-ig van lehetőség. Az új, 2018-tól élő uniós szabályozás szerint 2020-tól csak akkor maradhatnak forgalomban rovarok, ha uniós szinten is zöld jelzést kapnak. Az uniós engedélyeztetés önmagában nem elegendő, erre itthon is szükség van, hogy a boltok polcaira kerülhessenek.

Komoly uniós és hazai engedélyeztetés kell a szintetikus vagy alternatív húsoknál is. Ezek ráadásul – a vegán termékekhez hasonlóan – nem forgalmazhatók húsként, ami így a címkén sem szerepelhet.