Rákaptak a külföldiek a magyar sertésre

Az év első három hónapjában 63 százalékkal nőtt az élősertés-kivitelünk 2018 azonos időszakához képest – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) összegzéséből.

Mohács vágóhíd, élelmiszer, húsipar, mezőgazdaság, bonafarm ,Csányi Sándor, sertés

A hazai állattartók előnyükre fordíthatják az egyébként kedvezőtlen világpiaci folyamatokat. Erre utal, hogy az év első három hónapjában 63 százalékkal nőtt az élősertés-kivitelünk 2018 azonos időszakához képest – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) összegzéséből. A Romániába irányuló export egy év alatt jelentősen, háromszorosára emelkedett. Hazánk legfontosabb élősertés-kereskedelmi partnere Románia mellett Ausztria és Hollandia, az igény mindegyik országban nő. Ezzel párhuzamosan szintén jelentősen, húsz százalékkal esett vissza az élősertés-behozatal. A legnagyobb beszállítóink Szlovákia, Németország és Csehország.

Az állattartóknak kedvez az is, hogy a január és március közötti időszakban – az egy évvel korábbihoz képest – 28 százalékkal emelkedett a vágósertés áfa és szállítási költség nélkül számolt termelői ára. A darabolt sertéshús átvételi ára is megugrott: a tarjáért, a combért vagy a karajért átlagosan 29 százalékkal kaptak többet a sertéstartók a tavalyi első három hónap átlagáraihoz viszonyítva. A folyamat a termelőknek kedvező, a fogyasztóknak kevésbé: a vásárlóknak egy évvel korábban átlagosan nyolc százalékkal kellett kevesebbet fizetniük a sertéshúsért.

A kutatóintézet jelentése arra is emlékeztet: a munkaerőköltségek kompenzálására új támogatási konstruk­ciót dolgozott ki az Agrárminiszté­rium, amire a tárca önerőből kétmilliárd forintot különített el. A csekély összegű támogatás formájában igényelhető kompenzáció nemcsak az alapanyag-előállításban, de a termékpálya ehhez kapcsolódó egyéb területein dolgozók után is igénybe vehető. Így a szakképzett munkaerő megtartását egyebek mellett a takarmánygyártás és -forgalmazás területén is támogathatja az egyszeri összeg, amely az alkalmazottak számától függően legfeljebb 200 ezer forint lehet fejenként. A kérelmeket az érintett állattartók péntekig nyújthatják be a Magyar Államkincstárhoz.

Nem nőtt a halászterület

Tavaly 29 700 hektár tógazdaságot tartottak nyilván, tényleges haltermelés 26 500 hektáron folyt. Ez a terület 24 hektárral, vagyis alig nagyobb az egy évvel korábbinál, gyakorlatilag stagnált a halászterület. Itthon a természetes vizeken tilos a kereskedelmi célú halászat.