Tovább mérséklődtek a külső adósságmutatók

Magyarország külső sérülékenységének és kockázati megítélésének szempontjából kedvező folyamatok 2019 első negyedévében is folytatódtak. A változatlanul jelentős mértékű külső finanszírozási képesség mellett a gazdaság külső adósságrátái újabb historikusan alacsony szintre csökkentek – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön a honlapján.

A külső egyensúlyi mutatók továbbra is meghaladják a régiós országokban jellemző szintet.

Az MNB közölte: 2019 első negyedévében a gazdaság külső finanszírozási képessége a GDP 2,1 százalékát, míg a folyó fizetési mérleg többlete a GDP 0,1 százalékát tette ki. A külső egyensúlyi mutatók mérséklődése a külkereskedelmi egyenleg és az EU-transzferek enyhe csökkenésére vezethető vissza. Az áruegyenleg alakulásában továbbra is meghatározó az erős belső kereslet, azonban az első negyedévben a korábban felhalmozott készletek felhasználása jelentősen javította a külkereskedelmi egyenleget – írták. A dinamikusan bővülő import hátterében elsősorban a vállalatok élénk beruházási aktivitása áll, ami javítja a gazdaság hosszabb távú növekedési képességét. A jövedelemegyenleg hiánya a külföldre fizetett kamat csökkenésével tovább mérséklődött.

Az elemzésben azt írták: a finanszírozási oldal szerint az első negyedévben jelentős, 1,5 milliárd eurós nettó külföldi működőtőke-beáramlás (FDI) történt, miközben közel 1 milliárd eurót tett ki a nettó külső adósságkiáramlás; az állam és a vállalatok adósságleépítésével szemben a bankrendszer nettó külső adóssága bővült.

Az MNB kiemelte: a GDP-arányos nettó külső adósság így historikus mélypontra, 8 százalék közelébe mérséklődött, míg a bruttó külső adósság – elsősorban az állam csökkenő külföldi ráutaltságának köszönhetően – a GDP 57 százaléka alá esett. Az ország rövid külső adóssága 19,3 milliárd eurót tett ki, a devizatartalék 27,5 milliárd eurós márciusi szintje így továbbra is érdemben meghaladja a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet – írták.

A megtakarítási folyamatokról azt emelték ki, hogy a magánszektor nettó pozíciója csökkent, miközben folytatódott az állam finanszírozási igényének mérséklődése. A vállalatok bővülő forrásigénye mögött elsősorban a magas beruházási aktivitás áll. A háztartások nettó pénzügyi megtakarítását mérsékelte a lakossági fogyasztás élénkülése, ugyanakkor a szektor finanszírozási pozíciója továbbra is jelentős maradt. A negyedévben tovább bővült a lakosság – elsősorban hosszú lejáratú – állampapír állománya, ami tovább mérsékelte a sérülékenységi kockázatokat – közölte a jegybank.