Víz alatti szemle robottal

Ember által elérhetetlen, vízzel elárasztott mélyszinti bányák felderítését végző, önálló döntésekre képes robotokat fejlesztettek miskolci vezetéssel. A berendezéseket ma és holnap a fővárosi Molnár János-barlangban tesztelik.

Akár ötszáz méteres mélységig merülhet és öt órán át működhet Fotó: Kurucz Árpád

Akár ötszáz méteres mélységig merülhet és öt órán át működhet
Fotó: Kurucz Árpád

Az első éles bevetés a finnországi Kaatiala egyik elhagyatott felszíni bányatavában volt. Tökéletes helyszín volt, hiszen óriási vízfelszín állt rendelkezésre, bármilyen probléma esetén a felszínre tudták volna hozni a robotot. Mentésre nem volt szükség, a navigáció, a szenzorok kiválóan működtek. Ezt követően a szlovéniai Idrija higanybányájának egyik függőleges aknájában merült a robot, ahol mindössze negyven centiméteres látótávolság mellett kellett navigálni szűk térben drótkötelek, rácsok, fagerendák között. A föld alá egy teherlift segítségével jutott a robot és a csapat, ahonnét még létrákon közel száz métert kellett ereszkedni; a robotot csörlőkkel engedték le. A portugáliai Urgeirica uránbányájában már 108 méteres mélységig jutott a szerkezet. A bánya felderítése során – az idrijaihoz hasonlóan – függőleges aknában kezdődtek a merülések, majd az onnan induló oldalvágatok kutatása történt meg.

Az igazi kihívást az Egyesült Királyságban található Deep Ecton Mine felderítése jelentette. Az 1858 óta bezárt rézbánya felmérését két robot végezte, három különböző merülési helyszínen, három héten keresztül. A robotok a 125 méteres mélységet is elérték, és számos, eddig nem ismert tárót és járatot derítettek fel, tapogattak le. Habár ez a terület bányászati szempontból nem aktuális – fokozottan védett nemzeti park közepén terül el –, régészeti szempontból számos érdekességet rejt. Az eredeti járatok a víz miatt sok helyen beomlottak vagy valamelyest tágultak, ha a leomló törmelék utat talált magának.

A projekt végének közeledtével a csapat különleges magyarországi helyszínt, a budapesti Molnár János-barlangot választotta utolsó éles merülési pontként. A barlang járatainak elhelyezkedése jól ismert (rengeteg búvár merült a helyszínen), azonban milliméterpontos, háromdimenziós térképek eddig nem voltak. Ma és holnap két robot járja be és térképezi fel a barlangrendszert. A következő évek kihívása, hogy a jelenleg húsz méterre elengedhető robot önálló döntést hozva autonóm mozgásra legyen képes. Zajzon Norbert szerint ezt a munkát szolgálja az újabb három évre szóló európai pályázati forrás.