Az átlaghőmérséklet emelkedése negatívan hat a gazdaságra: a klímakatasztrófa megelőzésére, illetve a változásból fakadó ártalmak mérséklésére tett intézkedések globálisan csökkenthetik a gazdasági teljesítményt, hiszen pluszköltséggel járó mechanizmusokat kell beépíteni a mindennapi gyakorlatokba. Legyen szó akár a vállalkozásokat sújtó környezetvédelmi célú adókról, akár a profitot csökkentő kényszerű kiadásokról – olvasható az OTP Bank elemzésében, amely a Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet tanulmányát vette figyelembe.
Magyarországon 2050-ig az évente előforduló fagyos napok száma csökkenhet, míg a hőségriadóval terhelteké nőhet. Ezért az olyan egynyári növények esetében, mint a kukorica vagy a búza, fel kell készülni arra, hogy csak öntözéses műveléssel lehet fenntartani a termesztést. Egy öntözőrendszer kiépítése és fenntartása azonban költséges, így mérlegelést igényel a fejlesztés.
Fotó: MTI/Oláh Tibor
A korszerű technológiák alkalmazásával az ipar energiaigénye várhatóan csökken, emellett bizonyosan nő azoknak a cégeknek a piaci részesedése, amelyek kiszolgálják a változás miatti igényeket, például az alternatív energiaforrásokat kiaknázó társaságoké. Az egyre forróbb nyarakat egyelőre a légkondicionáló berendezésekkel próbáljuk átvészelni, ám ez hosszabb távon biztosan nem tartható fenn. Ezek helyett a hőszigetelés kialakítása válhat jellemzővé, tehát a korszerű nyílászárók gyártása és szerelése már középtávon is előtérbe kerülhet.
– Az állam akár kedvezményekkel, akár extra adókkal a kívánt irányba terelheti a gazdasági szereplőket vagy a háztartásokat. Tipikusan ilyen intézkedés, hogy az elektromos hajtású autók vásárlása után nem kell gépjármű-átruházási illetéket fizetni. Hasonló intézkedésekkel lehet rábírni a cégeket arra, hogy kevesebb káros anyagot bocsássanak ki a gyártás során, kevesebb hulladékot termeljenek, vagy akár az alternatív energiafelhasználás mellett döntsenek – áll az elemzésben.
