Kapkodhatják a fejüket az utcán azoknak a városoknak a lakói, ahol jelentős szerepe van a mindennapi közlekedésben a kerékpárnak. Amszterdamban, amely a biciklis közlekedés Mekkájának számít, jelen sorok írója olyan élményekre tett szert, amelyek elhomályosítják az épített örökség emlékeit. A biciklisuralom azt jelenti, hogy bárhol, bármikor, bármerről feltűnhet egy sebesen haladó kerekes, körülbelül a fürdőszoba az a hely, ahol erre nem kell erre számítani. A biciklisinvázió azonban könnyű kaland ahhoz képest, amit az elektromos guruló kütyük jelentenek: a világ nagyvárosainak jelentős részében már-már megoldhatatlan gondot okoznak a járdán szlalomozó egy- és többkerekűek. De mindez semmi ahhoz képest, ha a gyalogosoknak majd felülről is számítaniuk kell járműre.
A Deloitte által az elektromos városi repülő eszközökről készített tanulmány szerint a technológiai cégek boszorkánykonyháiban már kialakulóban van egy olyan járműtípus, amely forradalmasíthatja a városok közötti és a városokon belüli áru- és személyszállítást. Olyan elektromos vagy hibrid-elektromos meghajtású, helyből fel- és leszállásra képes járművekről van szó, amelyek a helikoptereknél halkabban, gyorsabban és olcsóbban juttatják el a fuvart a célba. Ez a kategória a hybrid-electric vertical takeoff and landing, azaz az eVTOL pilóta nélküli légi jármű.
A tanulmány azonban számos olyan problémát nevesített, amelyek hátráltathatják ezeknek a forradalmian új típusú járműveknek az elterjedését. Az eVTOL ma még nem teljesen kiforrott technológia. Megbízhatóan működő hajtóműveket, nagy pontosságú helymeghatározó rendszereket, fejlett érzékelési és balesetvédelmi megoldásokat kell megalkotniuk a technológia sikerre vitele érdekében. Emellett ki kell építeni az eVTOL-ok működtetéséhez szükséges infrastruktúrát is. A fel- és leszállóhelyeken, a parkolókon, a töltő- és szervizállomásokon, vészhelyzeti leszállóhelyeken túl elkerülhetetlen a kommunikációs és irányítási hálózat, valamint egy egységes operációs rendszer létrehozása is.