Az eget ostromolják az újító cégek

Ha a találékony startupok — együttműködve a légiipar óriásaival — ügyesen valósítják meg az álmaikat, akkor a jövő gyalogosának nem lesz elég jobbra néznie, ha lelép a járdáról. Jármű jöhet ugyanis még a levegőből is. A Deloitte Technology Fast50 programban efféle merész vállalkozókat keresnek, az idei jelentkezés most zárult le a közép-európai régióban.

Repülő ember. Egy párizsi katonai parádén mutatkozott be a merész innováció Fotó: REUTERS/Pascal Rossignol

Kapkodhatják a fejüket az utcán azoknak a városoknak a lakói, ahol jelentős szerepe van a mindennapi közlekedésben a kerékpárnak. Amszterdamban, amely a biciklis közlekedés Mekkájának számít, jelen sorok írója olyan élményekre tett szert, amelyek elhomályosítják az épített örökség emlékeit. A biciklisuralom azt jelenti, hogy bárhol, bármikor, bármerről feltűnhet egy sebesen haladó kerekes, körülbelül a fürdőszoba az a hely, ahol erre nem kell erre számítani. A biciklisinvázió azonban könnyű kaland ahhoz képest, amit az elektromos guruló kütyük jelentenek: a világ nagyvárosainak jelentős részében már-már megoldhatatlan gondot okoznak a járdán szlalomozó egy- és többkerekűek. De mindez semmi ahhoz képest, ha a gyalogosoknak majd felülről is számítaniuk kell járműre.

A Deloitte által az elektromos városi repülő eszközökről készített tanulmány szerint a technológiai cégek boszorkánykonyháiban már kialakulóban van egy olyan járműtípus, amely forradalmasíthatja a városok közötti és a városokon belüli áru- és személyszállítást. Olyan elektromos vagy hibrid-elektromos meghajtású, helyből fel- és leszállásra képes járművekről van szó, amelyek a helikoptereknél halkabban, gyorsabban és olcsóbban juttatják el a fuvart a célba. Ez a kategória a hybrid-ele­ctric vertical takeoff and landing, azaz az eVTOL pilóta nélküli légi jármű.

A tanulmány azonban számos olyan problémát nevesített, amelyek hátráltathatják ezeknek a forradalmian új típusú járműveknek az elterjedését. Az eVTOL ma még nem teljesen kiforrott technológia. Megbízhatóan működő hajtóműveket, nagy pontosságú helymeghatározó rendszereket, fejlett érzékelési és balesetvédelmi megoldásokat kell megalkotniuk a technológia sikerre vitele érdekében. Emellett ki kell építeni az eVTOL-ok működtetéséhez szükséges infrastruktúrát is. A fel- és leszállóhelyeken, a parkolókon, a töltő- és szervizállomásokon, vészhelyzeti leszállóhelyeken túl elkerülhetetlen a kommunikációs és irányítási hálózat, valamint egy egységes operációs rendszer létrehozása is.

Repülő ember. Egy párizsi katonai parádén mutatkozott be a merész innováció
Fotó: REUTERS/Pascal Rossignol

A legnagyobb feladatot azonban a légtér biztonságos és hatékony működtetése jelenti. A Deloitte egy tízezer fős fogyasztói felmérésben vizsgálta, hogyan vélekednek az emberek az eVTOL-okról. A válaszadók közel fele szerint a technológia remek megoldás a közlekedési dugók ellen, ám 80 százalékuk úgy véli, ezek az eszközök nem teljesen biztonságosak. Kulcskérdés tehát, hogy a gyártók le tudják-e győzni ezeket a félelmeket.

A hagyományos légi járműveknél, azaz a repülőgépeknél és a helikoptereknél várhatóan jóval több személy- és áruszállításban részt vevő eVTOL repülhet majd, így a légteret meg kell osztani és külön-külön kell majd kezelni. Azt, hogy a két rendszer hogyan működjön egymás mellett, a kormányoknak és a helyi önkormányzatoknak kell meghatározniuk. A hatóságoknak kell majd eldönteniük, hogy a pilóta nélküli járművek milyen légialkalmassági tanúsítvány birtokában és milyen követelmények teljesítése esetén közlekedhetnek majd. Az eVTOL-ok kiszolgálásához szükséges létesítmények kiépítése a városban nem egyszerű és nem olcsó. Elkerülhetetlen, hogy ezen feltételek megteremtésé­ben ne csak a vállalkozások, hanem az önkormányzatok is részt vállaljanak.

Ahogy az elektromos autók megjelenése is lépéskényszerbe hozta a hagyományos autógyártókat, a légiiparban is komoly változásokra lehet számítani. Miképpen a technológiai fejlesztések és a földrajzi helymeghatározás előnyeit ötvözve megjelentek az autó- és utazásmegosztó szolgáltatások és átformálták a városi közlekedés képét, az eVTOL technológia is úgy változtatja majd meg a városok közti és a nagyvárosokon belüli légi forgalmat.

A Deloitte úgy számol, hogy az új típusú légi eszközök piacának forgalma 2040-re elérheti a 17 milliárd dollárt. A technológia gyorsan fejlődik, multinacionális óriáscégek mellett kis technológiai startupok egy­aránt foglalkoznak már az eVTOL fejlesztésével. Ilyenek a szlovén Pipistrel, a brit VRCO és a Rolls-Royce, az amerikai Air­spaceX vagy Bell, illetve a brazil Embraer, így az első eVTOL-ok akár már egy évtizeden belül megjelenhetnek a városok egén. A hozzájuk hasonló, már működő startupok számára is remek lehetőséget jelent a Deloitte Technology Fast50 programja, amely a leginnovatívabb vállalkozásokat is keresi és elismeri.

– A Tesla, a Uber vagy a különböző autó-, motor-, bicikli- vagy éppen rollermegosztó szolgáltatók átalakították és újraértelmezték a városi közlekedést. A fejlődés azonban aligha ér véget velük. A mobilitás teljes átalakulásának következő lépése az eVTOL és az önvezető autók megjelenése lehet. Bízom abban, hogy a Deloitte Technology Fast50 programban olyan vállalkozások is felbukkannak majd, amelyek már egy újabb mobilitási ugrást készítenek elő – közölte lapunkkal Tancsa Zoltán, a Deloitte Technology Fast50 hazai programvezetője. A közép-­európai program a régió 50 leggyorsabban fejlődő technológiai vállalkozását mutatja be az állami és a magánszféra területéről. A program jelentkezési határideje éppen most zárult le.