Nem bírja az új klímát a málna

Nehéz dolga van annak, aki hazai bogyós gyümölccsel szeretné megtölteni a kosarát. Bár egyre több boltban és piacon lehet találkozni apró málna-, ribizli- vagy szedercsomagokkal, a dobozok többségé­ben importgyümölcs van. A szakemberek szerint az egyre forróbb nyarak és a drága munkaerő ­miatt — a piros ribizli kivételével — megszűnik a termesztés, s csupán a hobbikertekben lehet majd málna- vagy feketeribizli-bokrokkal találkozni.

A bogyós gyümölcsök termesztése visszaszorul a kertekbe Forrás: 123RF

Eltűnőben vannak a bogyós gyümölcsök a hazai palettáról. Az elmúlt évtizedekben megváltozott időjárás és a hiányzó munkaerő miatt számos gazdaság hagyott fel a málna, a szeder a fekete ribizli termesztésével. Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (­FruitVeB) alelnöke lapunknak elmondta: a feketeribizli-ültetvényeket mára felszámolták az országban, egyedül a hobbikertekben találkozhatunk vele. A hazai boltokba főként Lengyelországból érkezik a ribizli, az északi termőtájon kedvezőbbek a klimatikus feltételek, az évek többségében nem kell olyan hőhullámokat elviselnie a növénynek, mint nálunk.

Hasonló a helyzet a szeder esetében is, bár néhány ültetvényen még ma is folyik termesztés. Innen a gyümölcs többsége – a málnával együtt – a Budapesti Nagybani Piacra, majd végül a fővárosi és az agglomerációban élő fogyasztók asztalára kerül.

– Egy-két mikrokörzet van az országban, ahol még termeszthető a szeder. Sok helyen árnyékolóhálót telepítenek az ültetvények fölé, ami többletköltséget jelent. A lengyel termeléssel viszont nem lehet felvenni a versenyt – fogalmazott a szakember. A kedvezőtlen klíma mellett a munkaerőhiány sújtja leginkább az ágazatot. A legfőbb probléma az – vázolta fel a szakember –, hogy nagyon rövid idő alatt van nagyon sok munka a földeken, ezért még nehezebb napszámosokat találni az ültetvényekre. A statisztikák szerint hozzávetőlegesen 200 hektár málnaültetvény van Magyarországon, ténylegesen azonban ebből már csak száz hektáron folyik termesztés. Ezek főként családi gazdaságok, ahol némi kiegészítő munkaerővel be tudják takarítani a termést. Míg korábban a fagyasztóipar szívta fel a legtöbb hazai málnát, a megmaradt kisebb ültetvényekről ma már a legtöbb áru a friss piacra kerül.

A bogyós gyümölcsök termesztése visszaszorul a kertekbe
Fotó: 123RF

Az ipari málnát 250-300 forintos kilónkénti átvételi áron lehetne értékesíteni, így a léüzemekbe csak az kerül, amit a megkésett szüret miatt nem lehet máshol eladni. Az elmúlt években a fagyasztott áru is versenyképtelenné vált, Lengyelországból ugyanis közel annyiért lehet megvenni a feldolgozott terméket, mint amennyibe itthon az alapanyag kerül. A friss ­piaci értékesítés egyelőre működik, bár a hazai kereslet szerény mennyiséget takar. – A magyar piac málnából, szederből és ribizliből is kis mennyiséget vesz fel, mivel viszonylag drága gyümölcsről van szó. Egy 125 grammos csomag gyakran 600-800 forintba kerül, míg más szezonális gyümölcsök kilója pár száz forint – mutatott rá a FruitVeb alelnöke. Mindezek miatt Apáti Ferenc szerint a málna öt-tíz év múlva konyhakerti gyümölcs lesz, kevés kivétellel teljesen ki fog kopni.

A bogyósok közül egyedül a piros ribizli tartja magát: a múlt tíz évben 1400-1500 hektáron stabilizálódott a termőterület. Főként nagyobb, 30–100 hektáros ültetvényeken foglalkoznak a termesztésével a gazdálkodók.

A piros ribizli a klímát is jobban bírja, a betakarítás pedig teljes egészében géppel végezhető, így a munkaerőhiány sem hátráltatja a termelőket. Ráadásul a hazai szezon minden évben néhány héttel megelőzi a lengyelt, így van felvevőpiaca az árunak. Apáti Ferenc szerint így is rendre alacsonyak az árak, ezért csak az tud boldogulni, aki magas terméshozamot takarít be.