Nem dönt Brüsszel a bérről

Javaslatot tesz ugyan az Európai Bizottság elnöke olyan megoldásra, hogy mindenki megfelelő minimálbért kapjon, ám Dobrev Klára állításával szemben korántsem tett ígéretet központi uniós összegre. Ez nem véletlen, mivel beláthatatlan gazdasági következményekkel járna egy ilyen lépés, ráadásul nem minden tagállamban van minimálbér. Ennek szerepe idehaza is elhanyagolható, a sokkal elterjedtebb garantált bérminimumról viszont kínosan hallgat az ellenzék.

Beláthatatlan gazdasági következményekkel járna, ha egységesítenék az unióban a legkisebb kereset összegét Fotó: Éberling András

Nem szerepel Ursula von der Leyen tervei között az egységes, minden tagállamra kiterjedő európai uniós minimálbér bevezetése – legalábbis ez derül ki a Dobrev Klárának, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselőjének levelére adott válaszából. Habár Gyurcsányné állítása szerint az Európai Bizottság újonnan megválasztott elnöke azt közölte, lesz egységes minimálbér, Von der Leyen mindössze annyit ígért, hogy hivatali ideje első száz napjában javaslatot tesz olyan megoldásra, amivel garantálható, hogy minden uniós munkavállaló igazságos minimálbért kapjon. Ursula von der Leyen óvatos válasza illeszkedik az Európai Bizottság, valamint a tagállamok és a pénzügyi világ szereplőinek álláspontjához. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönő elnökének nevéhez köthető szociális jogok európai pillére is csak arra tesz javaslatot, hogy minden tagállam vezessen be kötelező legkisebb keresetet. Ma ugyanis csak 22 tagállamban van meghatározott, központi minimálbér, ráadásul ezekben az országokban is eltérhet az összeg lefelé és felfelé egyaránt életkor vagy végzettség szerint.

Megtévesztő ráadásul, hogy Dobrev Klára és az ellenzék a minimálbért hasonlítja össze az unió többi tagállamával. Magyarországon a 149 ezer forintos minimálbér nagyon kevés munkavállalót érint, a foglalkoztatottak alig öt százalékát. Közülük ráadásul sokan alkalmi és részmunkaidőben dolgoznak, önfoglalkoztató vállalkozók vagy feketén, zsebbe kapják jövedelmük további részét. Ezzel szemben a 195 ezer forintban meghatározott garantált bérminimum, tehát a középfokú végzettséghez kötött munkák kötelező legkisebb keresetét immár lényegesen többen kapják, s annak mintegy hatszáz eurós összege már az uniós minimálbérek középmezőnyében található.

Beláthatatlan gazdasági következményekkel járna, ha egységesítenék az unióban a legkisebb kereset összegét
Fotó: Éberling András

Korábban két elképzelés merült fel az egységes uniós minimálbérekről. Az egyik, hogy Brüsszel határozza meg az összeget, amely mind a 28 tagállamban kötelező érvényű lenne. A gazdasági különbségek miatt ugyanakkor ennek semmi realitása sincs, ráadásul a multinacionális vállalatok lobbitevékenysége miatt a döntéshozóknak sem állhat érdekükben egy ilyen lépés. A másik variáció szerint iránymutatást adna ki az unió arról, mihez kössék a tagállamok a minimálbér összegét, beleértve a szociális szempontokat vagy a fogyasztói árakat. Boros Imre közgazdász az EP-választások előtt lapunknak arról beszélt, semmi másról nem szól ez a porhintés, mint arról, hogy még több jogkört vegyen el az unió a tagállamoktól, ráadásul a minimálbér kialakításának brüsszeli, központi meghatározása jó alapot ad arra, hogy politikai célok mentén gyakoroljanak nyomást az adott nemzetállamra.

Korábban írtuk: a munkaerőhiány miatt a minimálbér veszít jelentőségéből. Ezt igazolja, hogy az idei, nyolcszázalékos emelésnél nagyobb mértékben, bőven tíz százalék felett nőttek a bérek, mivel a szakemberek megtartása inkább arra kényszeríti a munkáltatókat, hogy a kötelező minimálbéreknél is magasabb fizetést adjanak a dolgozóknak.