Túl sok a magánszállás Budapesten

Nemcsak a hagyományos szállodák, hanem a köznyelvben Airbnb-szállásként ismert apartmanok, magánlakások turistaforgalma is erőteljesen nőtt idén a fővárosban, különösen a nyári nagyrendezvények idején. Tévhit, hogy főként a bulituristák veszik igénybe az egyéb szálláshelyeket. Ezek nélkülözhetetlenek a jelentős kereslet miatt, ám mostanra lényegében telítődött a piacuk az ingatlanberuházási láz nyomán.

Egyre több a vendég, egyre több a bőrönd. A magyarok aránya azonban tíz százalék alatt van Fotó: Bach Máté

Megérezte idén a külföldi turisták élénk érdeklődését a mintegy 16 ezer egységet jegyző magánszálláshely-szolgáltatók piaca Budapesten, noha a forgalombővülés üteme nem tudta utolérni a szolgáltatók számának nagyarányú emelkedését, amit az elmúlt évek ingatlanberuházási fellendülése idézett elő – erről beszélt a Magyar Nemzetnek Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke.

A szakember elmondta: a főváros tavaly óta tapasztalt bőséges beutazó forgalmával arányosan idén – július kivételével – nagyot nőtt azoknak a külföldieknek a száma, akik a hagyományos szállodai szolgáltatásoknál lazább keretekre, hétköznapibb lakótérre vágytak, vagy az otthonihoz hasonló felszereltségű, saját fürdő- és konyharésszel ellátott alvóhelyeket kerestek Budapesten. Pontos adatok azonban nincsenek a köznyelvben Airbnb-ként ismert fővárosi apartmanozás látogatottságáról.

– Érezhető ezeknek az úgynevezett egyéb szálláshelyeknek a forgalmán is, hogy Budapest turistaforgalma évről évre rekordokat dönt, és hogy sorra nyeri a nemzetközi elismeréseket. Hatásosak a küldőországokban szervezett vendégvonzó kampányok is – fogalmazott.

Egyre több a vendég, egyre több a bőrönd. A magyarok aránya azonban tíz százalék alatt van
Fotó: Bach Máté

Budapest frekventált, belvárosi részein, illetve a turisztikailag népszerű városrészekben szinte az egész szezon idején telítettek voltak a nemzetközi szállásközvetítő weboldalakon hirdetett budapesti apartmanok, amelyek egyébként a valóságban az évtizedek óta sokak által gyakorolt keresetkiegészítő tevékenység, a rövid távú, turisztikai célú szoba- vagy lakáskiadás modern változatai. A vidéken a zimmer frei kifejezéssel leírt magánszálláshelyeket a fővárosban leginkább a külföldi turisták veszik igénybe, akik a két leg­gyakrabban látogatott külföldi weboldalon, az Airbnb-n és a Bookingon keresnek budapesti szállásokat. Az Airbnb-ről főként a nyugat-európaiak, amerikaiak érkeznek hozzánk, a Booking inkább Kelet-Európából, illetve az egzotikus vagy távol-keleti országokból közvetít utazókat.

Az elnök úgy folytatta, augusztusban volt a legerősebb a forgalom, amikor a Forma–1 és a Sziget Fesztivál miatt egyébként is megnőtt a beutazások száma, a nyári szezont összességében pozitívan zárták, és nagyon erős őszre, illetve szilveszteri időszakra számítanak.

– A budapesti magánszálláshelyeken tíz százalék alatt van a magyar vendégek aránya. Azonban az tévhit, hogy főként a bulituristák laknak az Airbnb-lakásokban, hiszen a nagyobb társaságok el sem férnek ezekben, ők inkább hostelekben szállnak meg – mondta Schumicky Balázs. Úgy tapasztalják, a középkorú és az idősebb külföldi utazóközönségnek, illetve a családosoknak is vonzó a fővárosi lakások turisztikai kínálata, ahol egyébként a klasszikus hotelekhez képest naponta néhány ezer forinttal olcsóbban lehet megszállni. Emiatt lehet, hogy a statisztikák szerint átlagosan három-négy éjszakát töltenek a turisták a budapesti szállodákban, az apartmanokban viszont hosszabb ideig maradnak.

Gyengélkedő július

A júliusi, változékony időjárás kevésbé kedvezett a hazai turizmusnak. A Központi Statisztikai Hivatal tegnapi közlése szerint a nyár közepén a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma összesen 3,2 százalékkal maradt el a tavaly júliusban mért magas bázistól. A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a magyarok csaknem fél százalékkal növelni tudták az igénybe vett szállodai éjszakák számát, és az általános csökkenés ellenére a francia vendégek 4,9 százalékkal, a svájciak 14,1 százalékkal, az oroszok pedig 9,8 százalékkal több éjszakát töltöttek el hazánkban. Az első hét hónapban tovább nőtt a turizmus teljesítménye, a szálláshelyek árbevétele nyolcszázalékos bővüléssel megközelítette a háromszázmilliárd forintot.