Az építőiparban is megjelenhettek a nyári leállások

Augusztusban váratlanul nagyot fékezett az építőipar, aminek a szűk kapacitások, és a tavaly második félévi magas bázis mellett az is oka lehetett, hogy a növekvő jövedelemmel rendelkező dolgozók a szabadságot is kikényszerítették a munkáltatóktól – vélekedtek az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott jelentése szerint augusztusban az építőipari termelés 5,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, amikor 24,7 százalékos volt a növekedés. A két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületek építése 14,1 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 3,5 százalékkal csökkent. Az előző hónaphoz mérve az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése 10,5 százalékkal csökkent, a júliusi 9,5 százalékos emelkedés után, ami tavaly április óta a legnagyobb volt.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője felvetette: lehetséges, hogy az építőiparban is megjelent az iparban már szokásos nyári leállás fogalma, azaz az ágazat munkavállalói jövedelmük növekedésével kikényszerítik maguknak a nyári szabadságot. Véleménye szerint ez is közrejátszhatott abban, hogy augusztusban az elmúlt időszakban megszokottól eltérően csak egyszámjegyű bővülést mutatott az építőipar, és az előző hónaphoz képest csökkent az ágazat teljesítménye. Megjegyezte: ilyen esetben mindig kérdés, hogy a hatás tartós vagy átmeneti. Az ágazat szerződésállománya ugyan csökken, de még mindig jelentős, vagyis lenne elvégzendő feladat – mutatott rá. Hozzáfűzte, hogy az új lakások építésére érvényes kedvezményes áfakulcs tartóssá tétele segíthetné az építőipar magas szintű teljesítményének fenntartását.

Földi Tibor, a lakásépítő Cordia vezérigazgatója szerint is érdemes lenne megfontolni az 5 százalékos kedvezményes áfakulcs megtartását, hiszen az építőipari szektorban „otthagyott” adóteher ötszörös multiplikátor-hatással bír, vagyis egy forinttal kisebb áfateher öt forint értékű beruházást generál. Már lehet látni azokat a jeleket, amelyek a lakásépítési szektor zsugorodását vetítik előre: a megkötött új szerződések számának apadása mellett tavaly óta csökken az építési engedélyek száma is. A Cordia vezérigazgatója szerint 2020 második felétől, 2021-től válik érezhetővé az újlakásépítések csökkenése az építőipari termelésben.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének az MTI-hez eljutatott kommentárja szerint egyre hektikusabban és kiszámíthatatlanabbul alakulnak az építőipar számai. A nyár végén most éppen lassított az építőipar, és úgy tűnik, hónapról hónapra ez a tendencia látszik állandósulni. A sokat emlegetett szakemberhiány a lakó- és irodaépületek esetében kifejezetten komoly problémákat és csúszásokat okoz. A visszaemelkedő áfa és egyéb bizonytalanságok is visszafoghatják a kibocsátást a következő időszakban – fejtette ki.

Az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások viszont továbbra is motorjai lesznek az iparágnak és fenntarthatják a kiemelkedő lendületet. A kivitelezési kapacitások korlátai és a szakemberhiány azonban átmenetileg itt is komolyan fékezheti a kibocsátást – vélekedett.

2019-ben 30 százalék körüli növekedésre számítanak a Takarékbank elemzői az építőiparban, 2020-ban pedig 8 százalék körüli növekedést várnak, egyelőre felfele mutató kockázatokkal.