Még az idén elfogadtatná az állam- és kormányfőkkel a 2021 és 2027 közötti európai uniós költségvetést az Európai Bizottság (EB) annak érdekében, hogy 2021 januárjától már el lehessen indítani a programokat – olvasható a bizottság tegnapi közleményében. Az Európai Tanács október 17–18-i ülésén ugyanakkor még több kérdésben is egyértelmű álláspontot kell kialakítaniuk. A bizottság szerint az egyik legfontosabb, hogy a tagállami vezetőknek mérlegelniük kell, milyen új, a szakpolitikai prioritásokhoz szorosabban kapcsolódó forrásokból lehetne bevételt nyerni az uniós költségvetés számára.
A többletbevételre azért is szükség van, mert az EB olyan költségvetés elfogadására terjesztett elő javaslatot, amely a 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelmének 1,114 százalékát tenné ki. Az unió jelenleg bruttó nemzeti jövedelmének 1,16 százalékát fordítja a költségvetésre, ideértve az Európai Fejlesztési Alapot is. A javasolt költségvetés tehát már a jelenlegi, 2014–2020-ashoz viszonyítva is csökkentést jelent. Az uniós költségvetés további lefaragása pedig azzal járna, hogy az unió nehezen tudná garantálni az európai mezőgazdasági termelők, diákok és kutatók, valamint a több százezer egyéb kedvezményezettjének elengedhetetlenül fontos támogatást. Ezzel kapcsolatban a vezetőknek azt is mérlegelniük kell, hogy milyen új, a szakpolitikai prioritásokhoz szorosabban kapcsolódó forrásokból lehetne bevételt nyerni az uniós költségvetés számára. Ilyen forrást jelenthetnek a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételek vagy az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladék mennyisége alapján meghatározott hozzájárulások.
Brüsszel új célokat is megjelölt 2018 májusában benyújtott költségvetési javaslatában: több forrás jut majd olyan kulcsfontosságú szakpolitikai területekre, mint a kutatás és az innováció, a hallgatói mobilitás, az éghajlat-politika, a migráció, a határvédelem, a digitális transzformáció, valamint a védelem és az unió külső tevékenysége. A közlemény szerint ugyanakkor a kohéziós politika és a közös agrárpolitika továbbra is lényeges szerepet játszik Európa jövőjének alakításában. Emellett a leggazdagabbak közé tartozó uniós tagállamok közül néhányan uniós hozzájárulásuk csökkentésében – más szóval visszatérítésben – részesülnek, így az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmükhöz viszonyítva a legkevesebbet befizetők közé tartoznak. Mivel a visszatérítések rendszerét 1984-ben az Egyesült Királyság miatt vezették be, kilépésével lehetőség nyílik az uniós költségvetés bevételi oldalának reformjára, valamint az átláthatatlanná és igazságtalanná váló rendszer korrigálására.
