Megugrottak az építkezés költségei

Évről évre jelentősen emelkednek a lakásépítés költségei, s bár a hivatalos statisztikák némileg alacsonyabb összegeket mutatnak, kijelenthető, hogy ma nettó háromszázezer forintos négyzetméterár alatt szinte lehetetlen építkezni. A kapacitáshiány következtében ráadásul nem ritka, hogy akár egy családi ház, akár egy nagyobb társasház kivitelezési ideje két-három évig elhúzódik.

Árrobbanás. Az elmúlt években várakozáson felül alakult a kereslet, ami meghaladta a kapacitást Fotó: Bach Máté

Nemcsak a lakásépítés költségei emelkedtek jelentősen az elmúlt három-négy évben, de a tervezhetőség is nehezebbé vált. Az elhibázott gazdaságpolitika miatt eleve legyengült állapotban lévő magyar gazdaságot a 2008-as válság jóval súlyosabban érintette, mint a többi visegrádi országot. A lakásépítések éves száma például néhány esztendő leforgása alatt nyolcvan százalékkal esett vissza, a jobb szakemberek pedig tömegével hagyták el az ágazatot – vagy éppen az országot. A 2010-es évek elején csak lassan magára találó ágazat végül az otthonteremtési programmal, majd az új lakások forgalmi adójának öt százalékra csökkentésével 2016-tól lépett felfelé ívelő pályára. A lendületet vevő lakásépítési szektor hirtelen azzal szembesült, hogy nagyobb a kereslet, mint amekkora a kapacitás, így nagyon jelentős áremelkedés vette kezdetét, a kivitelezési idők pedig kitolódtak.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Lakásstatisztikai évkönyve szerint 2018-ban országos átlagban nettó 240 ezer forintos négyzetméteráron épültek a családi házak és nettó 250 ezerért a többlakásos társasházak lakásai. Budapest árai kiemelkednek, különösen a családi házaknál: a fővárosban 283 ezer forint átlagos kivitelezési négyzetméterár volt jellemző az egylakásos lakóépületeknél és 267 ezer a társasházaknál. A megyei jogú városokban 261 ezer és 254 ezer forint volt az átlagár.

Árrobbanás. Az elmúlt években várakozáson felül alakult a kereslet, ami meghaladta a kapacitást
Fotó: Bach Máté

Jóllehet a feltüntetettek nettó árak, tehát öt- vagy 27 százalékos forgalmi adót kell hozzájuk számítani, még akkor is alacsonynak tűnik egy-egy összeg. Aki kicsit is járatos az építési pia­con, tisztában lehet vele, hogy ennyi pénzből már tavaly is csak a legritkább esetben lehetett megoldani egy lakás felépítését. A hivatalos statisztikát azonban több tényező is torzíthatja. Az szintén a KSH adatsoraiból derül ki, hogy egy-egy lakás építése legalább másfél, de sok esetben két-három évet is igénybe vesz. Az adatok szerint például egy egylakásos családi ház kivitelezési ideje átlagosan 683 napot vett igénybe, egy 5–12 lakásos társasházé 668 napot, egy 5–12 lakásos lakóparki épületé pedig 812 napot. Ha ezeket a kivitelezési időket figyelembe vesszük, a 2018-ban átadott lakások többségét még 2016-ban vagy 2017-ben kezdték építeni – kedvezőbb áron kötött szerződések alapján.

A KSH statisztikájánál reálisabb képet kaphatunk a pénzintézetek finanszírozási gyakorlatából. Lapunkat az OTP Bank arról tájékoztatta, hogy 2018-ban egy átlagos állapotú családi ház kulcsrakész kivitelezési ára nettó 361 ezer forint volt egy négyzetméter hasznos alapterületre számítva. Az OTP szerint igényektől és minőségtől függően ebből tíz-húsz százalékot lehet lefaragni, azaz egy önálló ház építési költsége már tavaly legalább 290-300 ezer forintot tett ki egy négyzetméterre vetítve. A bank ugyanakkor megjegyezte, hogy nagy regionális eltérések adódhatnak: az ország egyes részein ennél olcsóbban is lehetett építkezni, különösen, ha megfelelő minőségű bontott anyagokat – például téglát és cserepet – használnak fel a házhoz, vagy ha kalákában történik az építkezés.

Noha a KSH adataiból évenként mindössze öt-tíz százalékos áremelkedés olvasható ki, a banki tájékoztatás sokkal húsbavágóbb áremelkedésről tanúskodik. Mivel az OTP 2016-ban 251 ezer, 2017-ben pedig 274 ezer forint fajlagos áron hitelezett családi házas építkezéseket, ez két év alatt több mint negyvenszázalékos drágulást jelent. Az idei évről még nincsenek pontos kimutatások, de piaci jelzések alapján valószínűsíthető, további tíz-húsz százalékos áremelkedés történt. Nagy kérdés az is, hogy a bruttó árakban mit okoz majd az ötszázalékos lakásáfa kivezetése.