Lényegesen jobban teljesít az előzetes várakozásokhoz képest idén a magyar gazdaság, amelyet visszaigazol a keresetek továbbra is meghatározó mértékű, közel 11 százalékos átlagos növekedése. Ezért a minimálbér és a garantált bérminimum jövőre tervezett 8-8 százalékos emelését újratárgyalják a szociális partnerek, a szakszervezetek már közölték: tíz százalék alatti felzárkóztatásnál kisebb mértéket elfogadhatatlannak tartanak. A munkáltatók ezzel szemben a legkisebb cégek talpon maradásával és a munkaerőpiaci folyamatokkal érvelnek a mérsékeltebb emelés mellett.
– Nem lenne ördögtől való, ha akár 15 százalékkal is emelkedhetne a közel 800 ezer főt közvetlenül is érintő garantált bérminimum 2020-ban – mondta lapunk felvetésére Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke. Felidézte: 2019-ben a német gazdaság lassulása miatt arra számított a közgazdászok egy része, hogy Magyarországon is lassul a gazdaság, ám ez végül nem történt meg.
A minimálbérek részben a tavalyi, borús előrejelzések miatt a korábbi évekhez képest kisebb mértékben, nyolc-nyolc százalékkal nőttek. Ezzel szemben a nemzetgazdaság egészét nézve az év eddigi részében meghaladta a 10,5 százalékot az átlagkereset növekedése, a versenyszférában pedig ennél is jelentősebben, augusztusig 11,4 százalékkal. A kötelező legkisebb kereset tehát a gazdaság teljesítményénél jóval kisebb mértékben nőtt idén.
Szalai Piroska szerint így megállja a helyét a munkavállalói oldal elvárása a minimálbér és garantált bérminimum jelentősebb felzárkóztatására. A szakértő hozzátette: a munkahelyi kultúra pedig azt mutatja, hogy a foglalkoztatók a jelentősebb bérminimum-emelés miatti keresettorlódást már az év első hónapjaiban kezelik, tehát a bérminimum feletti kereseti kategóriákban is érdemi felzárkóztatással számolhatnának a dolgozók. A tapasztalatok pedig azt mutatják, a nemzetgazdasági átlagkereset is jelentősebben nő, ami pedig alapja a munkáltatókat terhelő járulékok további csökkentésének.