Az államháztartás 2019-es adatait közölte a Pénzügyminisztérium

Az államháztartás központi alrendszere decemberben 452,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, az év egészére ez 1219 milliárd forintot jelentett, ami 22,1 százalékkal haladja meg a 998,4 milliárd forintos éves előirányzatot közölte a Pénzügyminisztérium (PM) csütörtökön az MTI-vel.

A központi költségvetés 1023,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 234,8 milliárd forintos deficittel zártak, az elkülönített állami pénzalapok 39,6 milliárd forintos többlete mellett.

Az általános forgalmi adóból 603,7 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 247,2 milliárd forinttal, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból 466 milliárd forinttal, jövedéki adóból pedig 64,5 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába, mint 2018-ban. Az uniós bevételekből 1468,6 milliárd forintot könyvelhetett el a büdzsé, míg a projektek összkiadásai 1556,8 milliárd forintot jelentettek.

2019-ben a belföldi fejlesztési kiadások közül jelentős forrás jutott a Modern Városok Program és a Modern Falu Program beruházásaira, a közút- és vasúthálózat modernizációjára, a vállalkozások versenyképességének erősítésére – olvasható a PM közleményében.

Az előzetes becslések szerint az államháztartás GDP-arányos hiánya – már a nyolcadik egymást követő évben – érdemben az uniós kritérium alatt alakulhatott, aminek köszönhetően az adósságráta az elmúlt két évtized legdinamikusabb mérséklődését mutathatta – tették hozzá.

A kormányzati szektor uniós módszertan szerinti egyenlege pontosan a központi alrendszer mellett majd az önkormányzati alrendszer, valamint az ide sorolt egyes szervezetek gazdálkodási adatainak ismeretében, illetve a szükséges módszertani korrekciók után március végén, a KSH mutatói alapján lesz majd meghatározható.

A hatéves bérmegállapodás nyomán folytatódó béremelések, a foglalkoztatottak számának emelkedése, a fogyasztás dinamikus bővülése, a gazdaságfehérítés terén meghozott kormányzati intézkedések, valamint a Gazdaságvédelmi akcióterv már tavaly elindult elemei az év egészére nézve 5 százalék körüli növekedést eredményezhettek. Így a költségvetés tavaly is maradéktalanul biztosíthatta az állami közfeladatok finanszírozásához, valamint a kormány gazdaság- és társadalompolitikai céljainak megvalósításához szükséges forrásokat. Ezek sorából a PM különösen kiemelte a Családvédelmi akcióterv elindítását, amelynek legnépszerűbb intézkedését, a babaváró támogatást több mint 47 ezer, míg a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását több mint háromezer család vette igénybe. Emellett kibővítve folytatódott az otthonteremtési program is: a falusi CSOK eddig ötezer kistelepüléseken élő család otthonhoz jutásához járult hozzá.

Tavaly a nyugellátások ismét megőrizték vásárlóerejüket, a gazdaság teljesítményének köszönhetően pedig minden korábbinál magasabb nyugdíjprémium mellett rezsiutalvány járt az időseknek. Ezen túl számos területen történt kormányzati béremelés, közülük a fegyveres testületeknél szolgálatot teljesítők a munkájuk elismeréseként részesültek év végén egyszeri juttatásban – sorolta a minisztérium közleménye.