Hatalmas az érdeklődés a vállalkozások épületenergetikai fejlesztéseit támogató pályázat iránt

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban megjelent kiírásra mikro-, kis- és középvállalkozások pályázhattak, és a fejlesztéseik költségeinek legfeljebb 55 százalékára kaphattak támogatást.

Hatalmas volt az érdeklődés a cégek megújuló energiahasználatát, illetve épületeik energiahatékonyságának növelését célzó fejlesztéseket támogató uniós pályázat iránt – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.

Az államtitkár ismertette, hogy a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) megjelent kiírásra mikro-, kis- és középvállalkozások pályázhattak, és a fejlesztéseik költségeinek legfeljebb 55 százalékára kaphattak támogatást, minimum 3 millió, maximum 100 millió forint értékben.

A felhívásra január 15-éig a rendelkezésre álló több mint 20 milliárd forintra mintegy 24,8 milliárd forint értékben érkezett pályázat. A projektek értékelése még zajlik, a pályázatokat a kapott pontszámuk alapján rangsorolják, és a keret erejéig biztosítják a támogatást – tette hozzá.

Schanda Tamás elmondta, hogy a pályázat a vállalatok rezsicsökkentését szolgálta, a gyakorlatban napelemes rendszerek kiépítésétől kezdve a szigetelésen át a beltéri világítási rendszerek korszerűsítéséig számos lehetséges fejlesztési formát jelenthetett.

A pályázati lehetőségnek köszönhetően évente várhatóan 0,6 petajoule-lal csökken a primerenergia-felhasználás, évente 0,4 petajoule-lal nő a megújuló energiaforrásból előállított energia-mennyiség, és 95 megawattnyi megújulóenergia-kapacitás jöhet létre, emellett csaknek 81 ezer tonnával csökkenhet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Az államtitkár kiemelte, hogy a nagy érdeklődésre tekintettel a közeljövőben várhatóan egy újabb kört is indítanak ebben a pályázatban, hogy minél több magyar cégnek legyen lehetősége gazdaságos és egyben a természetet is kímélő energetikai beruházásokat, korszerűsítéseket végrehajtani, ennek részletei azonban még kidolgozás alatt vannak.

Kitért arra is, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások jelentik a gazdaság motorját. Ezek a cégek foglalkoztatják a magyar munkavállalók kétharmadát, termelékenységük javulása 2010 és 2018 között a leggyorsabban nőtt a visegrádi országok között és az egész unióban is.