Nem volna szerencsés felülni az euróvonatra

Mit üzen Oszkó Péternek és Matolcsy Györgynek? Mikor lesz magyar euró? Mihez kezd a kormány a kórházak adósságával? Valóban kudarc a kormányzat lakáspolitikája? – a Mandiner Varga Mihály pénzügyminisztert kérdezte.

– Oszkó Péter szerint nyilvánvaló, hogy nem folyik kontármunka, az ötszázalékos gazdasági növekedés alapján racionális kormányzás zajlik. Pálfordulás?

– Ezt nem tudom. (Nevet) Oszkó Péterrel ismerjük egymást régóta, és azt a fekete pontot, amit begyűjtött nálam, részben jóvátette ezzel a nyilatkozattal. Annak idején egy neki személyesen küldött sms-emet nyilvánosságra hozta, ami ilyen típusú kommunikációban nem elegáns. Örülök annak, ha egy előző kormány pénzügyminisztere is úgy gondolja, normális és jó munkát végzünk. A kritikusok szerint viszont nem sikerül a visegrádi országokhoz felzárkózni, lassan Románia is lehagy minket. Ez az ellenzéki sajtó fake newsa, aminek ellentmondanak a gazdasági tények.

– Azt is halljuk, hogy a gazdasági növekedés nem fenntartható.

– A többség már levette a lejátszóról a 2014–2015-ig használt egyenlemezt. A 2018-as és a 2019-es növekedés is bizonyította, hogy nem egyoldalú a folyamat, egyre több iparág teljesít jól, a felhasználói oldalon pedig a fogyasztás és az export növekedése is javítja a kilátásokat. Egyre több külföldi beruházó gondolja, hogy a magyar gazdasági kilátások miatt megéri itt beruházni.

– Mit üzenne azoknak, akik szerint a minimálbér-emelés hátrányos helyzetbe hozza a magyar kis- és középvállalatokat?

– Az olcsó munkaerő korszakának egyre inkább vége Magyarországon. A kkv-knak is alkalmazkodniuk kell a helyzethez. De a kormány nem szól bele a minimálbér kialakításába, azt a munkaadói és a munkavállalói oldal határozza meg. Csak akkor dönt a kormány a minimálbérről, ha nem tudnak megállapodni a felek. A kkv-k versenyképességét pedig javítani kell a vállalkozásirányítási és működtetési ismeretek bővítésével, meg kell jelennie a digitalizációnak, az automatizálásnak és a fejlett technológia alkalmazásának, különben a kkv-k nem lesznek képesek alkalmazkodni, nem lesz bennük növekedési lehetőség. Ha nincs hatékonyság, marad a vegetálás. Ez nem lehet cél.

– Mint sokan mondják, a költségvetés szigorúságának ára az, hogy nem jut elég pénz oktatásra, egészségügyre. Karácsony Gergely szerint Budapest is alulfinanszírozott.

– Az utóbbi hónapokban kiderült, hogy alulfinanszírozottság helyett rossz struktúráról lehet inkább beszélni. A kormány sok-sok uniós támogatást és hazai forrást költött a kórházak fejlesztésére, a kórházak működésében a múlt év végére mégis ismét komoly adósságállomány alakult ki. Több pénzt teszünk az ágazat működésébe, az adósság mégis újratermelődött. Menedzsmentproblémák is vannak, amelyeken változtatni kell.

– Matolcsy György jegybankelnök azt írta: ön szerint vége már az aranykornak, szerinte viszont még évtizedekig eltarthat.

– A szeptemberi közgazdász-vándorgyűlésen úgy fogalmaztam, lassulás van, de recesszió nincs, vagyis a növekedés kisebb lesz a külpiaci helyzet kedvezőtlen változásai miatt, de nem fog átcsapni a 2008-ashoz hasonló recesszióba. Ezt továbbra is fenntartom. Hogy mit nevezünk aranykornak, azt sem egyszerű eldönteni, nyilván mindenki mást. Abban talán egyetértés lehet, hogy a magyar gazdaság hat jó évet tud maga mögött, és némi lassulás után még jobb időszak következhet. Én optimista vagyok.

A teljes interjút az eheti Mandinerben olvashatják.