Pluszpénz tartja sakkban az áruházi dolgozókat

Az alapbéren felül kínált pluszjuttatások ígéretével, illetve azok megvonásával tartják sakkban az áruházak dolgozóit a nagy multinacionális láncok – tudta meg lapunk. Több cégnél például a teljesítmény külön díjazása mellett a jelenlétért is bónuszt írnak jóvá azoknak, akik például betegség idején sem maradnak otthon vagy a szabadnapjukon is a munkahelyüket választják. Ezzel havonta a megélhetéshez szükséges több tízezer forint többlet is ütheti a dolgozók markát, ám gyakori, hogy ha az áruházvezető szerint hibázik, mégsem fizetik ki neki a pluszpénzt.

Hiányozni és hibázni sem lehet, különben kisebb lesz a hónap végén érkező összeg Fotó: Bach Máté

Még mindig nagyon jelentős a munkaerőhiány a kiskereskedelemben: hiába a vállalatok évente milliárdos nagyságrendű bérfejlesztései, az újonnan csatlakozóknak kínált extra feltételek, szinte lasszóval kell fogni az alkalmas, netán szakképzett munkaerőt az áruházak betöltetlen álláshelyeire.

Ez főként annak köszönhető, hogy a boltok világában jócskán alulmaradnak az átlagos fizetések a versenyszféra többi területéhez, vagy a nettó 240 ezer forint körüli nemzetgazdasági átlagkeresethez képest.

A nagy láncoknál az eladótérben, raktárakban a legkisebb alapbérek nettó 140-160 ezer forint körül alakulnak, ehhez jön többféle pótlék, juttatás, például a túlóráért vagy az esti műszakért cserébe, így kapnak átlagosan 170-200 ezer forintot az érintettek.

Hiányozni és hibázni sem lehet, különben kisebb lesz a hónap végén érkező összeg
Fotó: Bach Máté

Nem csupán az új munkaerő elcsábítása küzdelmes, hanem a meglévőket is egyre nehezebb megtartaniuk a piaci szereplőknek, noha rendre egymásra licitálnak a dolgozókért folytatott harcban, például különleges juttatásokat is bevezetnek a rendszerbe, amivel adott esetben vissza is tudnak élni – vázolták lapunknak piaci érintettek.

Így például a munkaadó úgy éri el, hogy a dolgozó hetente minél több napon vállaljon műszakot és szinte folyamatosan jelen legyen az áruházban, főként a forgalmasabb időszakokban, hogy az alapbéren felül úgy alakítja ki a bérezését, hogy a pluszjuttatás valójában az alapvető megélhetéshez szükséges anyagiak biztosításához lesz elengedhetetlen.

Így például külön díjazzák a dolgozó bolti teljesítményét, amit csak az üzletben kifejtett tevékenysége után lehet megtenni, tehát érdekeltté teszik, hogy a táppénzes ellátás ellenére ne nagyon hiányozzon akkor sem, ha beteg vagy a szabadnapját töltené.

Emellé úgynevezett jelenléti és minőségi bónuszt is kínálnak a láncok eladótérben és raktárban lévő alkalmazottainak, amivel ugyancsak kizárólag akkor kalkulálhat a munkavállaló, ha a boltban a teljes műszak ideje alatt jelen van.

– A jelenlétért járó többletpénz átlagosan negyven-ötvenezer forinttal több kifizetett bért eredményez a hónap végén, ami jelentős tétel. Vagyis ahhoz, hogy a dolgozó megélhetéséhez elegendő legyen a bolti fizetés, szükséges a bónuszokért megfelelnie – fogalmazott az egyik áruházi alkalmazott.

Mint mondta, a jelenlétért járó pluszpénz megállapítása függ attól is, hogy milyen minőségű munkát végez a dolgozó, amit különféle – leginkább szubjektív – szempontok alapján ítélnek meg a felettesei.

Ez azt jelenti, hogy ha hibát állapítanak meg a munkájában, akkor levonás jár a bentlétért kapott pluszpénzből, vagyis hiába ment be a dolgozó akár betegen is, mégsem kap vagy nem annyit abból a grátisz összegből, ami pedig a fizetése jelentős része. Ez, mint megtudtuk, ráadásul csupán akkor derül ki számára, amikor a számlájára megérkezik a fizetése.

– Kiszolgáltatott az áruházi munkavállaló, mert a multicégek úgy alakították ki a bérezési gyakorlatot, hogy függővé tegyék, és az alapvető feladatokon túl kényszerből motivált legyen abban, hogy többletteljesítményt nyújtson, hanyagolja a pihenőidőt vagy akár betegen is beálljon dolgozni, máskülönben felkopna az álla a nettó jövedelméből – fogalmazott az egyik érintett.