Horváth András kitért arra, hogy a munkaerőhiány a termelékenység növekedését is kikényszeríti, egyrészt a hatékonyabb szervezésen keresztül, másrészt a munkaerőt kiváltó technológiai beruházások révén, ami erőteljesen látszik a beruházási dinamikán.
A versenyképességi alkalmazkodásra képes vállalkozásokat az is segíti, hogy a magasabb béreket kitermelni képtelen cégektől folyamatosan a hatékonyabb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő, ami tovább erősíti a teljes nemzetgazdaság termelékenységét és versenyképességét – fejtette ki a szakértő.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője szerint 2020-ban a kedvezőtlen világgazdasági környezet és a koronavírus okozta bizonytalanság miatt az átlagos bérnövekedés egyszámjegyűre lassul, de az inflációt továbbra is érdemben meghaladja.
A szakértő kiemelte, hogy decemberben is folytatódott a keresetek dinamikus emelkedése, és ebben ismét a versenyszféra játszotta a vezető szerepet. A bérek növekedésében továbbra is a munkaerőhiány a legfontosabb tényező, de segíti a szociális hozzájárulási adó csökkentése, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is.
A keresetek növekedésében nagy szerepe volt a nem rendszeres jövedelmeknek, ami kedvező előjel; ha a vállalatok az év végén tudtak bónuszt fizetni, akkor lehet fedezet 2020-ban is a béremelések folytatására – tette hozzá.
Regős Gábor kommentárjában fontos feladatnak nevezte ugyanakkor az állami bérfelzárkóztatások folytatását és folyamatossá tételét, illetve a vállalati termelékenység növekedését elősegítő gazdaságpolitikát, amely hozzájárulhat a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre való áttéréshez.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!