Az élelmiszeripar fejlesztésére 360 milliárd forint jutott 2014-2020 között

Az agrártárca következő hétéves fejlesztési terve pedig megalapozza a szektor további innovációját – közölte Zsigó Róbert államtitkár.

A magyar élelmiszeripar 2014-2020 között több mint 360 milliárd forint támogatásban részesült, az agrártárca következő hétéves fejlesztési terve pedig megalapozza a szektor további innovációját – közölte Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

Az élelmiszeripar fejlesztését segítette többek között a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Beruházás ösztönzési célelőirányzatából 57 milliárd forint, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs operatív Programból (GINOP) 78 milliárd forint, a Vidékfejlesztési Programból a mikro- és kisvállalkozások fejlesztésére közel 200 milliárd forint, illetve számos más operatív program vissza nem térítendő támogatásai. A Pénzügyminisztérium által koordinált Nagyvállalati Beruházási Támogatás Programból 34 milliárd forint áramlott az ágazatba – ismertette.

Kiemelte, hogy az agrártárca 2021-2027-es időszakra összeállított szektoriális fejlesztési terve összefoglalja a következő hét év legfontosabb innovációs lépéseit: az ipar szereplőivel, illetve az érdekképviseletekkel egyeztetve 9 beavatkozási pontot és mintegy 40 intézkedést határoztak meg.

A jövő az élelmiszeriparban is a termelékenység és a hatékonyság növelése, amelyhez az Ipar 4.0 és a digitalizáció számos új lehetőséget kínál – mondta. A tárca kiemelt feladatának nevezte a Magyar Élelmiszerkönyv felülvizsgálatát, átdolgozását és hatékonyabbá tételét. Az év első felében megkezdi munkáját a megújult Élelmiszerkönyvi Bizottság és a szakbizottságok – ismertette.

Szót ejtett az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések hatékonyságának növeléséről is, amelynek érdekében a szaktárca további területekkel bővíti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), azon belül a kiemelt ügyek igazgatóságának feladatkörét, és megemlítette, hogy a következő években mintegy 8 milliárd forint ráfordítással egységes, központi laborbázist kaphat a hatóság.

Kitért arra is, hogy a Magyarországon nyilvántartott több mint 346 ezer vállalkozás kibocsátása meghaladta az 53 ezer milliárd forintot 2018-ban, amelynek csaknem felét a feldolgozóipar adta, ennek 12 ágazata közül az élelmiszeripar produkálta a második legnagyobb értéket, közel 3500 milliárd forinttal. Az élelmiszeripar a Magyarországon hozzá kötődő mintegy 4,5 ezer vállalkozással foglalkoztatás és árbevétel szempontjából is a második legjelentősebb ágazat. Üzemi nyeresége egy év alatt 15 százalékkal emelkedett. Az elmúlt 5 évre visszatekintve, nyereségének növekedése több mint 50 százalékra tehető – mondta

Az élelmiszerágazatban látványos eredményeket főként a közepes és nagyvállalatok képesek felmutatni. Számukat tekintve az egész szektoron belül 10 százalék alatti arányt képviselnek, de azoktól származik a teljes belföldi árbevétel több mint 80 százaléka és az exportárbevétel 90 százalékot meghaladó része, emellett ezek foglalkoztatják az ágazati dolgozók mintegy háromnegyedét – fűzte hozzá.