Csökkentette osztalékát a távközlési cég

Csökkenti osztalékát a Magyar Telekom, ugyanakkor a cég saját részvényeket fog vásárolni a tőzsdén. Mit jelent ez vajon a befektetőknek, hogyan alakulhat a részvény árfolyama?

Fellegi Tamás Péter
2020. 02. 20. 13:39
A cég értéke jelenlegi árfolyamon körülbelül 450 milliárd forint Fotó: Mirkó István
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Meglepetésként érte a piacot, hogy a Magyar Telekom negyedik negyedéves és egyben tavalyi egész éves eredményének publikálásával egyidejűleg 27 forintról 20 forintra csökkentette a múlt év után fizetendő osztalékra tett javaslatát, ugyanakkor a cég sajátrészvény-visszavásárlást tervez, egyelőre 5,2 milliárd forint értékben. Eddig az elemzők és a befektetők arra számítottak, hogy az osztalék vagy szinten marad, vagy mérsékelten, évi két forinttal emelkedik.

A Telekom szerdán sajtótájékoztatón indokolta az osztalékcsökkentést: a következő 12 hónapban két frekvenciapályázat lesz, ezek pénzügyi hatásai nehezen felmérhetők. Elhangzott emellett, hogy a Telekom egy ideje már fontolgatta, hogy ne csak osztalék által juttasson vissza pénzt részvényesei­nek, és most jött el az idő, hogy meglépjék ezt, hozzátéve: a sajátrészvény-vásárlások hatására emelkedhet a papír árfolyama.

Nemrég a Graphisoft Park jelentette be, hogy a részvényeseknek sajátrészvény-vásárlás által juttat vissza pénzt, ráadásul ezt hitelből teszi. Más tőzsdéken, különösen Amerikában is egyre elterjedtebb gyakorlat a sajátrészvény-vásárlás az osztalékfizetés rovására. Vajon milyen hatásra számíthatnak a befektetők?

A cég értéke jelenlegi árfolyamon körülbelül 450 milliárd forint
Fotó: Mirkó István

A Magyar Telekom elődje, a Matáv húsz éve a tőzsde sztárja volt, miután akkor tetőzött az úgynevezett dotcom-lufi, az internetes, technológiai és telekommunikációs részvények mániája. Az akkor 2650 forintos árfolyam fokozatosan csökkent a mostani 400-500 forint közötti szintre, a piac pedig úgy tekintett a cégre, mint egy növekedést csak kismértékben produkáló, de stabil, kiszámítható árbevételű társaságra, amely előre tervezhetően fizet osztalékot. Így a részvény árazása is egyre inkább az osztaléktól függött: az eddigi 27 forinttal számolva ez nagyjából hat százalék volt, ami a magánbefektetőknek érdemben már nem vonzó a közel öt százalék hozamú MÁP+ állampapír mellett, az intézményeknek viszont, amelyek 10 évre is csak két százalékot érhetnek el állampapírral, annál inkább.

Most az osztalékhozam 4,5 százalékra mérséklődik, ami az intézményi befektetőknek még mindig vonzó, a kérdés az, hogy a hétforintnyi elmaradó osztalék helyett belépő 5,2 milliárdos sajátrészvény-vásárlás hogyan kompenzálhatja a befektetőket. A sajátrészvény-vásárlások két módon emelik egy részvény értékét: egyrészt a cég nyeresége kevesebb részvény között fog eloszlani, tehát egy részvényre több jut – ez rendszerint mutatkozni szokott a tőzsdei árfolyamban –, másrészt a cég vásárlásai önmagában is felhajthatják az árfolyamot, különösen ha amúgy sincs nagy forgalom a részvények piacán.

Ami az elsőt illeti a Telekom esetében: a cég teljes értéke jelenlegi árfolyammal körülbelül 450 milliárd forint, de a visszavásárlási összeg ennek csak kicsit több mint egy százaléka, így ez fundamentálisan egyszázalékos emelkedést indokol. A második hatás már komolyabb lehet: miután naponta átlagosan 270 millió forint értékű részvény fordul meg a tőzsdén, a visszavásárlás 5,2 milliárdos összege majdnem húsz tőzsdenap teljes forgalmát elvinné. Ha mondjuk száz tőzsdenap alatt bonyolítják le az ügyletet, ami közel öt hónap, akkor is a napi forgalom húsz százalékát tenné ez ki, ami akár komolyabb árfolyam-emelkedést is előidézhet, és így már magánbefektetők számára is érdekessé válhat a részvény.

A Telekomot érintő hír még, amelyet az MTI közölt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 670 millió forintra bírságolta a vállalatot, miután megállapította, hogy a cég megtévesztette a fogyasztókat nullaforintos vagy kedvezményes készülékárakat reklámozó kampányaival 2016 augusztusától 2017 áprilisáig. A Telekom nem ismeri el a jogsértést, a döntés ellen várhatóan jogorvoslattal él. A közelmúltban a GVH a Telenort és a Vodafone-t is megbírságolta hasonló okból.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.