Mérséklődő munkaerőhiány, várakozáson felül növő bérek

Hasonlóan a korábbi évekhez, 2019-ben is kedvező folyamatok jellemezték a munkaerőpiacot. A várakozásoknál jobban nőttek a keresetek, a munkából élők száma is emelkedett, ráadásul több mutatónk jóval az uniós átlag felett alakult. Némileg mérséklődött a munkaerőhiány, ugyanakkor a fia­talok foglalkoztatásának növelése és a területi különbségek mérséklése továbbra is fontos feladat.

Több mint 780 ezer fővel nőtt 2010 és 2019 között a munkából élők száma, átlépve a 4,5 millió főt. A ­xmunkaerőpiac kedvező folyamatai tavaly felülmúlták a szakértői várakozásokat: a foglalkoztatottság január és szeptember között átlépte a 70 százalékot, egy év alatt majd egy százalékot nőtt. A statisztikai hivatal friss, 2019 első három negyedévét vizsgáló kiadványa szerint ebben az időszakban Budapestet és a Nyugat-Dunántúlt jellemezte a legkedvezőbb foglalkoztatási helyzet. Továbbra is jelentős Budapest munkaerő-felszívó hatása. A foglalkoztatás szintje Észak-Magyarországon a legalacsonyabb, 65,8 százalékos, ezt követően – a legnagyobb éves javulás ellenére – a Dél-Dunántúl volt. A területi különbségek csak kismértékben enyhültek, a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb foglalkoztatottsági helyzetű régiók közötti különbség továbbra is jelentős, 8,2 százalékpont.

Átlagosan 3,185 millióan álltak alkalmazásban 2019 első kilenc hónapjában. Ez a vállalkozásoknál 2,3 százalékos létszámbővülést jelentett egy év alatt. A közszféra területén négy százalékkal csökkent az állomány, elsősorban a közfoglalkoztatotti létszám csökkenésének köszönhetően, de a közigazgatás területén is kisebb lett a létszám. Teljes munkaidőben 2,8 millió munkavállaló dolgozott a vizsgált időszakban. Még mindig magas munkaerő-kereslet jellemzi a hazai munkaerőpiacot, de az igények már elmaradnak az egy évvel korábbitól. Tavaly a harmadik negyedévben a munkáltatók jelzése szerint az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma – amelyek betöltésére aktív lépéseket tesz a munkáltató – meghaladta a 78 ezret, ami tízezer fős csökkenést jelent egy év alatt. Az egészségügyben, az infokommunikációs szektorban és az adminisztratív területeken volt a legsúlyosabb a munkaerőhiány, de a nemzetgazdasági átlagot az építőipar és a közigazgatás mutatói is meghaladták.

Érdemben, csaknem húszezer fővel csökkent egy év alatt a potenciális munkaerő-tartalék. A 302 ezres létszámba tartoznak az alulfoglalkoztatottak, a munkanélküliek, a dolgozni szándékozó, ám munkát nem keresők és az adott pozíció kritériumait nem teljesítők. Több mint harmaduknak csak alapfokú végzettsége van. Az inaktívak száma enyhén csökkent, kétharmaduk nő.

Minden ágazatban jelentős bérfelzárkóztatás ment végbe, reálértéken 7,3 százalék volt a növekedés. A legnagyobb emelést a kereskedelem, a feldolgozóipar és az építőipar hajtotta végre, bőven 12 százalék felett.