A felvásárlási láz pörgeti a kiskereskedelmet

A kiskereskedelem erősen kezdte az évet, és a növekedési üteme a következő hónapokban a koronavírus keltette felvásárlási pánik miatt átmenetileg fenn is maradhat, ami erős támaszt jelenthet a GDP növekedéséhez a gyengélkedő ipari teljesítménnyel szemben – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a kiskereskedelmi forgalom szerdán megjelent januári adatait.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra számít, hogy februárban is erős marad a kiskereskedelmi teljesítmény, elsősorban az élelmiszer-kereskedelemben, ahol a pánikszerű felvásárlások a koronavírus miatt jelentős átmeneti forgalomnövekedést hozhattak.

A kiskereskedelmi üzletek januári forgalma messze felülmúlta még a legoptimistább várakozást is. Az élénk kiskereskedelmi forgalom még mindig a nem élelmiszer-kiskereskedelemhez köthető, ahol tavaly március óta a legmagasabb volt a növekedés üteme. Az élelmiszer-kiskereskedelem a decemberihez hasonló erős teljesítményt mutatott. Az egyedüli gyenge pont az üzemanyag-kiskereskedelem volt, amely az árak emelkedése mellett mindösszesen 1,4 százalékos növekedést mutatott.

Összességében a januári kiskereskedelmi adat rendkívül jó évkezdetet jelent.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat értékelve azt mondta, a kiskereskedelem most sem okozott meglepetést. A növekedés motorját a nem élelmiszerek jelentik, ugyanis a tartós fogyasztási cikkek, többek között háztartási gépek, műszaki cikkek iránt továbbra is erős a kereslet. Megállapította: a kiskereskedelmi bővülést a reálbérek emelkedése és a fogyasztási hitelek felfutása hajtja.

A kiskereskedelmi forgalmon belül februárban az élelmiszereknél, főként a tartós élelmiszereknél várható egy magasabb növekedés a koronavírus-járvány miatti vásárlási hullám eredményeként. A mostani kilátások szerint összességében az idén némi lassulás várható: 5-6 százalék körüli emelkedésre lehet képes a kiskereskedelem.

A belső fogyasztás frontján tehát jól indított a 2020-as év, kezdte kommentárját Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. A januári adatok nem sugallnak lassulást. A fennmaradó erős vásárlási hajlandóság jól tükrözte a tavalyi év utolsó hónapjaiban is folytatódó erős bérnövekedési ütemet és a munkavállalók szempontjából még mindig kedvezőnek mondható munkapiaci helyzetet. Emellett a stabilan erős banki hitelezés is fontos támasza lehet a belső fogyasztás bővülésének. Az Erste Bank szakértője ezekben a tényezőkben nem vár markáns változást, legalábbis az első negyedévben.

2020 egészében ugyanakkor valamelyest lassulhat az eladások lendülete, ám a belső fogyasztás domináns szerepe a gazdasági növekedésben továbbra is számottevő maradhat. Továbbra is fontos kérdés azonban, hogy a pozitív belső kereslet képes lesz-e ellensúlyozni a koronavírus megjelenése által okozott jelentős globális gazdasági bizonytalanságokat. Ez utóbbiak a gazdaságot az ipari export oldaláról érinthetik a legsúlyosabban. Összességében egyelőre az Erste Bank fenntartja a 3,6 százalékos gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, azonban a lefelé mutató kockázatok igen erősek.